Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XII. kötet (Budapest, 1885)

3oo veendő, hogy felperes a kötvényeknek jóhiszemű birtokosa még azon esetre is, ha a kötvényeket csak zálogul birná, mert a zálogbirtokos is jogosult, sőt köteles a zálog tárgyát minden értékcsökkenéstől megóvni, tehát a behajtandó értékpapírokat behajtani és a befolyandó értékkel csak a zálogba adónak, nem pedig a zálogtárgyat képező értékpapír szerinti adósnak köteles beszámolni, mint jóhiszemű birtokosnak pedig a kiállító társulat még akkor is felelősséggel tartozván, ha mindjárt az első szerző nem jutott is jogszerűen a kötvények birtokába; alperes nem védekezhetett sikeresen az előző átruházó viszonyaiból merített kifogásokkal, s miután most már felperes, mint tényleges jóhiszemű birtokossal áll viszonyban, az ellen nem emelhetett hatályosan oly kifogásokat sem, melyek magukon az elsőbbségi kötvényeken nem alapulnak, avagy pedig a közte és felperes közötti közvetlen viszonyból nem erednek. A kifejtettek szerint alperes az elsőbbségi kötvényekben tett fizetési Ígéretek alapján felperes mint jóhiszemű birtokosnak a papírban kötelezett fizetést teljesíteni tartozván : azon kifogásoknak elvetésével, hogy felperes a jogczimet bizonyítani meg sem kísérletté, hogy a főkötvényben sem a kölcsön jogczime, sem a kölcsönérték beszámolásának elismerése ben nem foglaltatik, hogy az eredeti fökötvény még most is adós birtokában van, felperes követelését a csődtömeg ellen valódinak kellett megítélni. Az ekkép valódinak megítélt követelés a csődt. 62. §-ánál fogva, de még azért is, mert tömeggondnok az osztály ellen kifogást tett, a 2. osztályba volt sorozandó. (1884 nov. 14. 22020. sz. a.) A budapesti kir. tábla: Az elsöbiróság Ítéletét indokaiból és még azért is helybenhagyja, mert a kereset alapját képező elsőbbségi kötvények szövege szerint az ... . társulat nem névszerint megnevezett valamely személy, tehát a mindenkori birtokos javára és pedig viszteher kikötése nélkül s a papírban foglalt puszta ígéretnél fogva kötelezvén magát az azokban kitett összegek fizetésére, ezen kötvények a keresk. törv. 294. §-ában emiitett kötelező jegy és pedig bemutatóra szóló kötelező jegy jellegével és jogi természetével bírnak, a mint ezen papiroknak a bemutatóra szóló minősége azoknak franczia szövegében világosan is kifejezést is nyert; stb. (1885 febr. 5. 188. sz. a.)