Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XI. kötet (Budapest, 1885)

XXXIX i 17- Italok elfogyasztása korcsmában és a fizetés megtagadása. Két forint értéken alóli élvezeti czikk eltulajdonítása a tartálylyal együtt. — Kbtk. 126. §. ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... Sajtó-ügyek. 48. Az alsóbb fokú biró felsőbb fokú bírósághoz intézett felebbviteli beadványokat érdemileg bírálni jogosítva nem lévén, azokat a törvényben meghatározott eseteken kívül csupán akkor utasíthatja vissza, ha nyilván elkésve adattak be. — Az 1867. évi május 17-i i^azságügyministeri rendelet 98. §-ának azon általános intézkedése alól, mely szerint a végitélet elleni felfolyamodáson kívül végrehajtás előtt semmi perorvoslatnak nincs helye, csupán az ugyanazon évi július 25-én kibocsátott pótrendelet 1. és 2. pontjai és az elfogadott gyakorlat szerint az illetékesség és a fokozatos kereshetőség kérdése, valamint az eljárást végleg megszüntető határozatra nézve tétetik kivétel ... --- --- --- ... --- --- ... --- ... 157. A sajtóeljárási szabályok 86. és 89. $-ai szerint a sajtóvétségi ügyekben hozott ítélet elleni felebbvitel alakja határozottan megsemmisítés alapjául szolgáló adatokkal ellátott folyamodásnak van megjelölve; ezt az ítélet kihirdetésekor egyszerűen bejelentett semmiségi panasz nem helyettesitheti. — Az 1867. évi július 25-én !:elt igazságügyi pótrendelet bevezető rendelkezésének negyedik bekezdése szerint mindenütt, hol a sajtóügyi eljárásra nézve külön szabály felállítva nincs, a perrendtartás szabályai alkalmazandók; a perrendtartás 282. §-nak azon rendelkezése pedig, hogy a törvényes határidő letelte után akár közvetlenül beadott, akár posta utján érkezett felebbviteli beadványok hivatalból visszautasitandók, kizárja azon feltevést, mintha a felebbvitel törvényes időben történt benyújtásának megállapítására a postára adás irányadó lehetne 170. Tekintve, hogy az eljárási szabályok 38. §-ának azon intézkedése, hogy azon 12 tagon kívül, kikből az esküdtszék alakult, az elnök még két pótesküdtet alkalmazhat, kétségtelenül azon indokon alapszik, hogy a 47. §. szerint megszakítatlanul folytatandó és befejezendő tárgyalásnak eredménye az esküdtszéki tagok egy vagy több tagjának megbetegedése miatt meghiúsítást ne szenvedjen; ennélfogva az, hogy az elnök 1 berendelt nagy számú tanuk kihallgatása folytán előreláthatólag hosszura nyúló tárgyalás folytán, eshetőleges több betegedési esetre való tekintetből három pótesküdtet rendelt, ki, semmiségi okul szolgáló szabálytalanságot nem képez és pedig annál kevésbbé, ha ezek az esküdtszéki tanácskozásban és határozathozatalban részi nem vettek, és így azon feltevés, mintha a póttagok bármelyike a rendes esküdtekre befolyást gyakorolt volna, alappal nem bir ... ... — ... — —- -— --- --. ... ...