Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XI. kötet (Budapest, 1885)

XVI 214- Az 1881 . L1X. tcz. 12. §-a szerint a felek a rendes eljárásban ügyvéd által tartozván magokat képviseltetni, ebből következik, hogy meghatalmazványt is csak ügyvéd részére adhatnak, és helyettesítési meghatalmazványt az ügyvédjelölt részére az ügyvédi rdts. 16. §-ához képest csak a helyettesítésre feljogosított, a fél által már megbízott ügyvéd állithat ki --- —- — --- --- --Végrehajtási törvény. 14. A végrehajtás alá vett telken álló, tehát ezen teleknek tartozékát, helyesebben alkatrészét képező épületek nem bocsáthatók árverés alá önállóan, a telektől elkülönzötten. Azon épületek végrehajtási becslése nem egyéb, hanem csupán a kikiáltási ár megállapithatása czéljából volt eszközölhető. (1868: L1V. tcz. 313., 423., 424. §§.) — Ehhez képest az, hogy a végrehajtási becslés alkalmával az épületek nem azon teleknél, a melyen állanak, hanem tévesen a végrehajtást szenvedőnek szomszédos, szintén végrehajtás alá vett telkénél, mint ez utóbbinak tartozékai, becsültettek meg: az árverési vevő szerzett tulajdonjogára nem bir befolyással. — Nevezetesen oly esetben, midőn a végrehajtást szenvedőnek tényleg egybekapcsolt, de külön-külön jószágtestkép telekkönyvezett két telke — a) és b) — foglaltatott le végrehajtásilag s bocsáttatott árverés alá külön-külön a nélkül, hogy az a) telken létező, de tévesen a b) tételeknél felbecsült épületekről akár az árverési feltételekben s hirdetvényben, akár pedig az árverési jegyzőkönyvben csak említés is tétetett volna, és a telekkönyvben sem volt kitüntetve az, hogy a b) telek tulajdonosát az a) telken lévő felülépitményekre válamely jog illetné: ily esetben a b) telek árverési vevője nem követelheti az a) telek árverési vevője ellenében ama felülépitmények tulajdoni vagy szolgalmi jogát. Kártalanítást sem követelhethet ő ily esetben megtévesztés indokából az aj telek vevőjétől, a ki nem ejtette őt tévedésbe ... — - - ... ... 24. Jóllehet a végrehajtási törvény határozott intézkedést nem tartalmaz az iránt, hogy a törvényhatósági választás alá eső tisztviselő fizetésére kieszközölt végrehajtás ujabb megválasztás esetében is megtartja-e joghatályát: mind a mellett, miután az 1881 : LX. tcz. második bekezdésében nyilván kifejezést nyert az, hogy a fizetésre kieszközölt végrehajtás hatályát akkor sem veszíti el, ha a végrehajtást szenvedő áthelyeztetik vagy előléptettetik, a törvény ezen rendelkezéséből következtetendő, hogy az uj választás alá eső, de eddigi működési területén működését szakadatlanul folytató törvényhatósági tisztviselő fizetésére foganatosított végrehajtás hatálya megbirálásánál is a fenébb idézett törvényben kifejezést nyert szempont lehet az irányadó; ennek értelmében pedig elsőbbséget igénylőnek a korábban nyert birói zálogjoga megóvása tekintetéből