Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XI. kötet (Budapest, 1885)

«3 és járulékai iránti végrehajtási illetőleg bányatelekkönyvi ügyében következő végzést hozott: A budapesti V. ker. járásbirósági végrehajtó megkeresése és az ehe/, hiteles kivonatban csatolt végrehajtási jegyzőkönyv alapján a zálogjog az 1882. évi február 14-én 160. sz. alalt kelt végzéssel bekebelezett 7000 db. 100 frtos elsőbbségi kötvényből a lefoglalt 600—700 folyó szám alatti 100 db, elsőbbségi kötvényre, Sch. Lipót végrehajtó javára, 1500 frt töke és járulékai erejéig be- illetőleg felül kebeleztetik, stb. (1882 ápr. 29. 704. sz. a.) A budapesti kir. itélö tábla: Tekintve, hogy átalános kötelezvény alapján kibocsátott, bemutatóra szóló részletkötvények biztosítására elrendelt jelzálogi bejegyzés a kibocsátott részletkötvények összességének szolgál biztositékául s ennélfogva a részletkötvények megszerzésével megszereztetik a jelzálognak arra vonatkozó hányadára is; a neheztelt végzés megváltoztattatik s a végrehajtási zálogjog bejegyzése iránti megkeresés megtagadtatik, stb. (1883 május 21. 1977. sz. a.) A m. kir. Curia : Tekintve, hogy a tk. rendt. 71. §-a értelmében bekebelezés csak az ellen eszközölhető, ki mint tulajdonos vagy hitelező van bekebelezve vagy előjegyezve ; tekintve, hogy 700,000 frt erejéig a zálogjog a kibocsátott 7000 frt elsőbbségi kötvények birtokosai javára van bekebelezve, hogy tehát ezen 700,000 frtra nézve a végrehajtást szenvedett ipar-részvénytársulat, nem mint hitelező, hanem ellenkezőleg mint adós van a telek könyvben kitüntetve ; tekintve, hogy a mondottak szerint az egyes elsőbbségi kötvények birtokosai ellen az alzálogjognak bekebelezése csak akkor foghatna helyt, ha az egyes birtokosok a telekkönyvben hányadrészük megjelölése mellett névszerint lennének kitüntetve, mi jelen esetben fen nem forog; tekintve, hogy ezek szerint a végrehajtást szenvedett ipar-részvénytársulat az alzálogjoggal részben megterheltetni kivánt 700,000 frtra nézve a telekkönyvben mint hitelező bekebelezve nem lévén, telekkönyvi akadálv forog fen, mely a szóban forgó felülkebelezést kivihetetlennek teszi; tekintve végre, hogy ezen akadály fenforgása mellett végrehajtató S. Lipótnak arra való hivatkozása, hogy a foglalási cselekmény jogerőre emelkedése után, a megkereső biróság határozata a megkeresett telekkönyvi hatóság által feltétlenül teljesítendő, fi gyei6*