Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam X. kötet (Budapest, 1885)

A bünrészességre vonatkozólag átalános büntetőjogi szabály az, hogy a bűnrészest azon cselekményért való felelősség terheli, melyet a tettes az illető bűnrészes részességének tartama alatt, tehát ennek tudtával és beleegyezésével elkövet. Az emiitett szabály a szándék átalános szempontja alá esvén, a tettes által eshetőleg elkövetendő cselekményre (dolus eventualis) is kiterjed. — A bünsegély a részességnek egyik a felhajtásnál enyhébb esetét képezvén és a felbujtásra a btk. 71. §-a szerint a bevégzett, esetleg a megkisérlett büntetendő cselekmény teljes büntetése megállapítva van, ebben lévén már a kifejtett teljes cselekvőségben foglalva, ha csak ezen bünsegélyezést képező cselekmény által még egy másik külön önálló büntetendő cselekmény nem jő létre. — Arra nézve, hogy a vallomásokban előforduló egyes eltérések kellőleg méltattassanak: azoknak súlya a vallomás többi tartalmával és a többi bizonyitékokkal összefüggőleg mérlegelendő, s nem fogadható el, hogy az egyes, nem lényeges eltérés szempontjából a többi bizonyitékokkal összhangzásban levő vallomások lényege is értékétől megfosztottnak mondassék ki. (1884 május 28—31. 1361. sz. a.) A nagy-kanizsai kir. tszék: I—IV. r. vádlottak a btk. 344. §-ába ütköző s minősülő rablás és a 279. §-ba ütköző s minősülő szándékos emberölés bűntetteiben, IV. r. vádlott ezenfelül még a btk. 305. §-ában körülirt talált dolog jogtalan elsajátítása vétségében bűnösök s ezért egyenként a btk. 96. és 99. §§. alkalmazása mellett összbüntetésül a 349. §. utolsó bekezdése, ugy az 57., 289. és 354. §§. alapján életfogytig tartó fegyházra Döntvénytár, uj folyam. X. j