Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam X. kötet (Budapest, 1885)

XIV Lap ható, ha a beadványnak csak első példánya is az ellenjegyzéssel el van látva. _.. ... ... — ... ... ... ... ... ... 52 25. Oly esetben, midőn az 1881 : LIX. tcz. 25. §-ához képest a felebbviteli beadvány minősége helytelen elnevezés daczára a tartalom szerint Ítéltetik meg, a felebbviteli határidő is azon felebbvitelhez képest számítandó, melynek a a beadvány minősíttetik--- ... ... 54 38. Lelkészi javadalmazást képező szolgálmányok behajtása közigazgatási útra tartozik ... ... — ... ... ... — —_ ... ... —- 73 69. Ha a felfolvamodás a hagyatéki tárgyalás folytán az ingatlan hagyatéknak telekkönyvi átírása tárgyában hozott végzés ellen irányul, tehát perenkivüli eljárásban hozott határozat ellen van intézve, ezen beadányra az 1881 : LIX. tcz. 11. §-ában foglalt és a beadványok alakiságát szabályozó szigorúbb intézkedések (ügyvédi kényszer) nem alkalmazhatók- ... — ... _— ... — ... ... ... — 140 78. Oly esetben, midőn valamely bíróság a keresetet elfogadta, ennek tárgyalására határnapot tűzött ki, és a tárgyalást a felekkel megtartotta, bíróságok közötti illetőségi oly összeütközésről többé nem lehet szó, mely az 1881 : LIX. tcz. 7. §-ához képest a m. k. Curia által érdemileg elintéztetnék- ___ — ... — ... ... ... ... 162 98. Valamely ügy csak akkor lévén alaposan elbírálható, ha az ahoz tartozó összes iratok a határozatot hozó biróság előtt fekszenek, a részleges iratok alapján hozott határozat megsemmisítendő. — Oly peren kívüli ügyek, melyek a tény azonosságánál fogva összefüggnek, a felső biróság által együttesen döntendők el; ellenkező elintézés a hozott határozat megsemmisítését vonja maga után -. ... 218 113- Semmiségi kereset alapját képezheti az 1881 : LIX. tcz. 59. §-a szerint a 39. §. b) pontja esetében az olyan birói határozat, mely végrehajtás terhe alatti marasztalást magában nem foglal, mégis ennek alapján a végrehajtás elrendeltetik, és igy az egész végrehajtási eljárás megsemmisítendő.. ... ... ... ... ... _.. — 249 119. Ha biróság az ügyvédi ellenjegyzés kötelessége alá eső felebbezést ügyvédi ellenjegyzés nélkül elfogadja és ez által a felet tévedésbe ejtve, meggátolja őt abban, hogy a hátralevő felebbezési idő alatt a hiányt pótolja, a felebbezés e czimen többé vissza nem utasitható. — 1881 : LIX. törvényczikk 11. § ... ... — — — 259 1S3- Az 1881 : LIX. tcz. 22. §-ának első kikezdése jogot ad az esküre kötelezett fél ellenfelének az eskü kivételének mellőztetését s a per folytatólagos tárgyalásának elrendelését kérni az esetben, ha az esküre köteles fél vagyis az, kinek az eskü jogerejüleg oda ítéltetett, az ugyanazon törvény 21. §-ában említett büntethető cselekményért jogerejü birói határozat által a per megindítása után ítéltetett el. A törvény nem tesz különbséget az eskü nemei között s nem forog fen ok, mely igazolná annak megszorító magyarázatát oly értelemben, hogy rendelkezése nem terjed ki az esetre, midőn kinált vagy visszakínált főeskü ítéltetett oda. A törvény jogot ád a