Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam IX. kötet (Budapest, 1884)

47 hogy egyátalán nincs kizárva annak lehetősége, hogy az utóbbi végtárgyalás alapján a büntetés megállapítására hivatott bíróság az előtte lefolyó ujabb végtárgyalás eredményében azon meggyőződésre jusson, hogy vádlott vagy épen nem követett el büntetendő eselekményt; vagy hogy az általa elkövetett cselekmény súlyosabb, esetleg enyhébb annál, melyben a büntettet és a bűnösséget megállapított ítéletben bűnösnek kimondatott; tekintve, hogy az imént feltételezett esetben az utóbbi 'bíróság saját meggyőződésével ellentétben : vagy kénytelenittetnék büntetést szabni azért, a mit a törvény szerint, büntetendő cselekménynek nem lát, és pedig büntetést szabni azon oknál fogva, mert egy másik vele egyfokú birói tanács más meggyőződésben volt; mely kényszerítés ellenkezik az 1869: IV. tcz. 19. §-ának első pontjában kimondott azon sarkalatos szabálylyal, a mely szerint «A bíró a törvények, a törvény alapján keletkezett és kihirdetett rendeletek, és a törvényerejű szokás szerint tartozik eljárni és ítélni», és a mely sarkalatos szabály eszméje ellentétben áll oly megállapításnak a bíró által hozandó ítélet alapjául való elfogadásával, mely megállapítás az ítélő birót a törvénynyel ellenkező ítélet hozatalára kényszerítené ; vagy pedig kénytelenittetnék az utóbbi bíróság a cselekmény minősítése, esetleg a bűnösség tekintetében az előbbi bírósággal ellenkezően ítélni : a mi viszont egy ugyanazon fokú bíróság ítéletének egy másik tanács által való megengedhetetlen felülvizsgálatát, megváltoztatását, illetőleg hatályon kivül helyezését foglalná magában : mindezeknél fogva kimondja a kir. Curia büntető tanácsainak teljes ülése, vonatkozólag a 11.961/81. és 8804/83. B. számok alatt felmerült kérdésre : Bűnvádi Ítéletekben nem választható külön a büntetendő cselekmény fenforgását és a vádlott bűnösségét kimondó rendelkezés, a büntetésnek azon cselekmény miatti megállapításától, és annálfogva nem engedhető meg, hogy a büntetés megállapítása a büntetendő cselekményt minősítő, és a vádlott bűnösségét kimondó ítélet után, külön hozandó ítéletnek képezze tárgyát. De kimondja egyúttal a kir. Curia büntetető tanácsainak teljes-ülése azt is : hogy az esetleg szükségessé válandó összbüntetés