Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam IX. kötet (Budapest, 1884)

22 bíróság által határozatilag megtagadtatott, védbeszédében élőszóval elmondotta, szavainak oly módon kívánván súlyt kölcsönözni, hogy «becsületére» állította, miként az, a mit egyik fel nem olvasott irat tartalmáról elmondott, ((minden szó igaz», egy másik, hasonlóan fel nem olvasott iratnak tartalmát pedig ((betanulta szóról szóran és ugy mondotta el. Minthogy pedig valamely irat felolvasását megtagadó határozatnak az elj. rendsz. 54. §-a értelmében czélja és gyakorlati érvénye nem lehet más, mint az, hogy azon irat tartalma, annak bizonyító vagy meggyőző hatása az esküdtek tudása köréből elvonassék : az által, hogy a felolvastatni meg nem engedett iratok tartalmának elmondása s ez által a felolvasást megtagadó határozat czéljának és hatályának meghiúsítása a tárgyalást vezető elnök elnézése által lehetségessé tétetett : az eljárásnak az 54. §-ban körvonalozott lényeges formája sértetett meg. Ezen okból a neheztelt ítélet megsemmisítendő stb. volt. A lakhelynek a vádlott által történt hamis bemondása — miután tagadás és hamis védekezés nem válhatik külön büntetendő cselekménynyé — nem képezi a kbtk. 43. §-ának esetét. (1884 június 6. 4017. sz. a.) A m. kir. Curia: (lopás bűntettének kísérlete és hatóság elleni kihágás miatt az egri kir. tszék és a bpesti kir. ítélő tábla által elítéli W. Mihály elleni bűnvádi ügyben). . . tekintve, hogy vádlott azon cselekménye, hogy nevét a csendörök és a vizsgálóbíró előtt is hamisan adta fel, miután tagadás és hamis védekezés vádlott ellen külön büntethető cselekményt nem képez, mindkét alsóbb bírósági Ítélet azon részében, mely által vádlott a kbtk. 43. §-ába ütköző kihágásban is vétkesnek kimondatott, megváltoztattatik és vádlott ezen cselekmény vádja és következményeinek terhe alól felmentetik, stb.