Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam IX. kötet (Budapest, 1884)

136 számbajöhetö akarat létezését tételezvén fel, minthogy a btk. 83. §-nak alapeszméje szerint a 12 éven aluli gyermek akarata nem létezőnek tekintendő, ez okból a 236. §. csak 12 éven felüli, de életkoruk 14.. évét még tul nem haladott női személyekre vonatkozhatik. A jelen esetre tehát, az imént megjelölt még akkor sem lenne alkalmazható, ha meg volna állapítva, hogy a cselekmény D. Mária beleegyezésével követtetett el. A büntetést illetőleg a 232. §. első bekezdésének és a 66. §. rendelkezései lévén alapul veendők, figyelemmel egyúttal a 250. §-ra az ítélet rendelkező részében megállapított büntetés volt kiszabandó. 80. Ha többen együtt vádoltatnak valamely bűncselekmény miatt, és az első bíróság részéről a bűnösséget megállapító ítélettel befejezett bűnügy az egyik vádlott felebbezése folytán a felsőbb bíróság elé kerülvén, ez utóbbi azon meggyőződésre jut, hogy büntetendő cselekmény egyátalában nem forog fen: akkor a többi vádlottakat is felmentheti a vád alól, habár azok nem is felebbeztek. — Hatóság elleni erőszak. — Hatóság elleni kihágás. (1884 ápril 2. 9215. sz. a.) P. Miklós községi albiró és H. Nándor községi esküdt megjelentek Zs. Koszta és neje Zs. Mitka házánál és tőlük egy ekevasat, melyet állítólag jogtalanul tartottak maguknál, visszaköveteltek. Zs. Koszta és neje gorombáskodtak a községi közegekkel, kik tekintettel Zs. Mitka terhes állapotára nem akartak erélyesen fellépni és az ekevas nélkül távoztak. A magy. kir. Curia : A bpesti kir. itélö tábla Ítélete, elsőrendű vádlott Zs. Kosztát illetőleg, mint nem felebbezett érintetlenül hagyatik ; az ítéletnek másodrendű vádlott Zs. Mitkára vonatkozó része pedig helybenhagyatik. Indokok : A vizsgálat adataiból kétségtelenül kitűnik, hogy P. Miklós községi albiró és H. Nándor esküdt a káros tulajdonos panasza folytán a községbiró által lettek kiküldve, hogy az elsőrendű vádlottól a visszatartott, egy harmadik személy tulajdonát képező ekevasat át- és elvegyék ; nevezettek tehát hivata-