Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam IX. kötet (Budapest, 1884)

111 testi sértés bűntettének, B. Száva pedig a súlyos testi sértésnek vádja alól felmentetnek. Indokok: 1883. évi márczius hó i-én, G. Ádám, az Uzdin községben előző év deczember 20-án agyonlőtt G. Jakabnak édesapja, a vizsgálóbiróság előtt egy névtelen feljelentést tartalmazó, általa állítólag az előtt 3 nappal talált s N. Ádámot tettesnek jelelő iratot mutatott fel, s kérte az iratban megnevezett tanuknak kihallgatását. Ezen névtelen feljelentésben tanukul kijelölt V. Jakab, B. Ádám és B. Tódor 1881. év ápril i-én kihallgattatván állítják, hogy ők egész közelségből látták, midőn a fenébb jelzett időben Uzdin község utczáján N. Ádám G. Jakabot üldözte s hóna alatt tartott fegyverével azt czélra emelés nélkül lelőtte. Ugyanezen tanuk bevallják azt is, hogy habár ők jól tudták, miszerint eme bűntett miatt nem N. Ádám, hanem N. Juon lett 1882. év deczember 20-án a tett után csakhamar elfogva, s hogy ez ártatlanul vizsgálati fogságban tartatik, a valódi tettest sem a hatóságnak, sem a meglőtt egyén hozzátartozóinak avagy bárki másnak fel nem jelentették, mert mint állítják, őket a vizsgáló bíróság által 1883. év ápril i-én történt meghallgatásukig az általuk látott bűntett elkövetése felül senki sem kérdezte, holott ezzel ellenkezőleg G. Ádám ép azt állítja, hogy most érintett tanuktól nyert tudomás általjött ő azon helyzetbe, hogy 1883 év február hó utolsó napjának egyikén M. Péter által ama névtelen feljelentést írathatta, minélfogva az addig gyanúba volt N. Juon helyett N. N. Ádámot jelölte ki a bűncselekmény tetteséül. Tekintve e szerint, hogy a névtelen feljelentést eszközlő G. Ádám s az ezen feljelentésben névszerint hivatkozott fenébb érintett tanuk közt, magát a feljelentés tartalmának valóságát gyanússá tevő feltűnő ellentmondás létezik, s eltekintve, hogy azon körülmény, miszerint G. Ádám előbb magára a névtelen feljelentésre nézve oda nyilatkozott, hogy az ablaka közt találta s csak akkor ismerte be, hogy azt M. Péter által önmaga irattá, midőn R. Tódor tanú az 1883. év június 5-én tartott végtárgyaláson az előtte felmutatott névtelen feljelentést M. Péter Írásának ismerte fel, a N. Ádám ellen irányzott eme feljelentés hitelét még inkább meggyengítette; és pedig különösen azért is, minthogy a