Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam IX. kötet (Budapest, 1884)

64 kaiban marasztalni kellett annálinkább, mivel a megbízottja által a perhez C. alatt csatolt levéllel azon kifogása is megczáfoltatik, mintha a biztosítási szerződés érvényét f. é. szeptember 6-ikát túlhaladó időre megszüntetni kívánta volna, mihez egyébként a fen hivatkozott törvényszakasz szerint egyoldalulag joga sem volt. Alperes a kereskedelmi törvény 485. §-ának 4. és 5. pontjára sikerrel nem hivatkozhatik, mivel a biztosítás tartamára az időnként lejáró dijak már az őt megelőző tulajdonos által adott dijváltókkal fedezve vannak, de különben is a lejárt díj nem fizetése alapján a szerződést megszüntetni csakis felperes, mint jogosított fél jogköréhez tartozik. A budapesti kir. ítélő tábla : A kir. járásbíróság fenti Ítélete megváltoztatik, felperes keresetével elutasittatik. Indokok: Ingatlan javakra vonatkozó kötelezettségek csak azon esetben mennek át az uj tulajdonosra, ha azok a törvényből kifolyólag dologi terhet képeznek, vagy pedig nyilvánkönyvileg biztositvák. Minthogy pedig az 1875 : XXXVII. tcz. 485. §-a, mely a biztosító félre és a biztosító intézetre nézve az ingatlan eladása esetében a kölcsönös jogokat és kötelezettségeket megállapítja, az ingatlan uj tulajdonosára nézve nem állapit meg e tekintetben határozott kötelezettségeket, hogy az előde által eszközölt több évre szóló biztosítást a maga részére elfogadni köteles lenne, s minthogy másrészt alperes ügyvédének C. alatt becsatolt levelét nem lehet oly biztosítási ajánlatnak venni, a mely által az alperes birtok előde által 10 évre szóló biztosítási ügylet fentartása czéloztatott volna, felperest az e czimen támasztott keresetével el kellett utasítani. A m. kir. Curia : A bpesti kir. ítélő táblai ítélet helybenhagyatik. Indokok : Alperes nem szerződvén felperessel, egyedül tehát csak azon alapon, hogy a felperessel szerződött féltől annak ingatlanait megvette, reá nem háramlott más kötelezettség, mint az, hogy azon időre, melyre a koczkázatot maga irányában fentartani kívánta, az azon időre eső dijakat is megfizetni köteles ; ezen és a kir. ítélő tábla által is felhozott okokból tehát annak ítéletét kellett helybenhagyni.