Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam VIII. kötet (Budapest, 1884)

Sí 342. sz. telekjegyzőkönyvben + 543. hr. és J89. összeirási sz. a. felvett vendéglő és udvartér tulajdonjoga a váczi püspökség mint egyedüli tulajdonos nevére kiigazittatni rendeltetik, stb. Indokok: A m. kir. Curia mult 1881. évi október hó 10-én 5755. sz. a. hozott s póttárgyalást rendelő határozatában már jogérvényesen kimondotta, hogy a mennyiben felperes püspöki uradalmat, mint volt földes urat, az 1836. évi VI. tcz. 2. §-a értelmében a kérdéses vendégfogadó és korcsma építésére és felállítására nézve alperes mint volt úrbéres községgel szemben a korlátlan jog megillette s hogy eként felperes mellett azon törvényes vélelem áll, miszerint a per alatti vendéglő és telek az ő tulajdonát képezi : alperes községet illeti a bizonyítás terhe annak beigazolására, hogy a kérdéses telek felét a földes úrtól megszerezte vagy hogy ezen ingatlant mindketten egy harmadiktól közösen szerezték; továbbá, hogy a vendéglőt közösen építették s ennélfogva ezen vendéglő mint felülépitmény közös tulajdont képezne. Alperes azonban, kit a fenebbiek szerint a bizonyítás terhe illet, a kérdéses ingatlanra vonatkozó közös tulajdonjogát a póttárgyalás során sem volt képes beigazolni: mert a sommás viszszahelyezési perben kivett s jelen perhez 9. és 10. sorszám alatt másolatban csatolt tanuvallomási jegyzőkönyvekkel igazolt azon körülmény, hogy a kérdéses vendéglő, illetve regálé, alperes községnek és felperes uradalomnak közös használatában állott, önmagában még nem bizonyítja azt, hogy felperes az őt törvény szerint megillető korcsmahelyiségről és az ennek kiegészítő részét képező telekről le nem mondott volna; továbbá mert a szakértői szemle által igazolt azon körülmény, miszerint a korcsmaépületnek pincze-alkatrészein, mint épitők, a község volt bíráinak nevei fordulnak elő : tekintettel arra, hogy az ingatlan tulajdona kizárólag a volt földes urat illette, csakis azt bizonyítja, hogy az építkezést a községi birák vezették, ezen felírás azonban szemben a földes uri joggal szintén nem győzheti be azt, hogy azon épület az uradalom tulajdonául igazolt telken fele részben az alperes község által saját maga javára és költségén emeltetett volna. Egyéb a szerzést igazoló valamely okiratra vagy bizonyítékra pedig alperes nem is hivatkozott. A mennyiben tehát alperes azt, hogy 4*