Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam VIII. kötet (Budapest, 1884)

pervesztes, a perköltségnek felperes részére leendő megfizetésére kötelezendő volt. Az árkülönbözeti kereseti követelésével azonban alperesi czég kifogása folytán felperes elutasítandó, mert az A. alatti­ban meghatározott átadási idő nem oly lényeges feltétele a szerződésnek, hogy a későbbi teljesítés többé szerződésszerűnek ne tekintethessék, és mert e szerint a keresk. törv. 355. §-a jelen esetben nem alkalmaztathatván, felperes azt, hog}' a keresk. törv. 354. §-a értelmében alperes czéget arról, miszerint teljesités helyett kártérítést fog követelni, és hogy az utólagos teljesítésre kellő időt engedett, a per során nem igazolta. A budapesti kir. itélő tábla : az elsőbiróság ítéletét helyben­hagyta. Indokok: Az A. alatti szerződés tárgyát képező jogok sem személyhez kötött jogok, sem a közforgalomból kivett dolgok tekintete alá nem vonhatók s ennek következtében az abban fel­peres elődje részére biztosított jogok felperesre annál is inkább átruházhatók voltak, mivel az, hogy az A. alattiban szerződésben felperes elődje által vállalt viszonkötelezettség alól felperes jog­elődje, a felperes részéről történt átvállalás esetében is csak alperes beleegyezése s hozzájárulása által lenne felmenthető, a felperest megillető jogokra és azok átruházhatására befolyással nem bir, s ez által a jogosított arra nézve, hogy az őt illető jogát átruházza, a kötelezett fél belegyezéséhez kötve annál kevésbbé lehetett, mivel a 3. és 4. a. csatolmány csakis korlátolt terjedelmű gyakorlat és nem átalánosan elfogadott és követett s a szerződési szabadságot biztosító törvénynyel különben is ellentétes jogszokás mellett tevén tanúságot, figyelembe csak akkor vétethetett volna, ha alperes bizonyította volna, hogy a felek azt ismerték s a szerződést annak ismerete s igy hallgatag elfogadása mellett kötötték volna meg. Az A. alatti szerződésre vezetett s alperes részéről is valódinak elismert engedmény tehát az abból felperest megillető jogok átru­házása tekintetében teljes hatálylyal bírván, az első bíróság íté­lete ezen és az abban más irányban felsorolt indokokból helyben­hagyandó volt. A kamat mint késedelmi volt megítélendő, a perköltségben pedig, mint nagyobb részben pervesztes, alperes volt elmarasztalandó.

Next

/
Thumbnails
Contents