Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam VIII. kötet (Budapest, 1884)

XXXIII Lap tétel alatt tárgyaltatnak, a csődhitelező vagy meghatalmazottja minden egyes követelésre nézve tartozik a 20 kros, illetve 50 kros jegyzőkönyvi bélyeget leróni ... ..- — ... __. 335 197. Atyaság kimondása és gyermektartás iránti perben a per tárgyának az atyaság kimondására vonatkozó része megbecsülhetlen ... 336 198. Habár a tőke-kamatadó alapját képező kölcsön-tőke per alatt léte igazoltatik: de a perben hozott birói itélet jogerejüvé válta után a kielégítési végrehajtást hitelező önk#nt halasztja el, a tőkétől járó kamatjövedelem után kivetett tőke-kamatadó befizetendő; illetve a befizetés a per befejeztéig fel nem függeszthető ... ... ... 336 199. Az I. fokozatú bélyeg-illeték alá tartozó váltókra, II. fokozatnak megfelelőleg pótlólag ragasztott bélyegjegyek felülbélyegzését a magy. kir. adóhivatalok vagy a m. kir. pénzügyministerium által, más, e czélra külön meghatalmazott hivatalok teljesítik; ellen esetben a pótlólag felragasztott bélyeg nem létezőnek tekintetik- ... 338 200. Ha valamely jogcselekménynek, királyi bírósági végrehajtó által eszközlendő foganatosításánál azon fél, kinek érdekében a jogcselekmény elrendeltetett, meg nem jelenik, vagy magát képviseltetni nem kívánja; a birói végrehajtó a szükséges bélyeget sajátjából előlegezni nem tartozik; s a netáni bélyegröviditésekért csak az esetben felelős, ha mulasztása miatt a kincstárra kár háramlik. — Ha a birói végrehajtó a hiányt megleletezi, vagy ezt eszközölteti, s a hivatalos bélyeglelet illetékes helyére küldetik, a felelősség alól feltétlenül felmentetik.-- — _— _-_ —- — --_ 339 201. Midőn valamely dolog tulajdonjoga a haszonélvezeti jog szolgalmával, viszteher nélkül, élők között létrejött jogügylettel vagy örökösödési jog czimén, oly személye ruháztatik, ki a haszonélvezővel egy és ugyanazon háztartásban él; a tulajdonjogszerzés után, az illeték azonnal fizetendő— ~ 1 .-- ... --- .'— — —_ 340 202. Ismételt telekkönyvi bejegyzéseknél, a bejegyzett értéktöbblet után, a 7/i° száztóli bekebelezési illeték fizetendő; továbbá, ha az első telekkönyvileg bejegyzett dologhozi jog értéke 100 frtot meg nem haladott, s így ezen első bejegyzés illetékmentes volt: midőn az, ismételt bejegyzés által, az ujabban bekebelezett kamatok, perköltség s egyéb mellékjárulékokkal a 100 frtot túlhaladja: ettől az ismételt telekkönyvi bejegyzéstől a 7/i° száztóli illeték a teljes bejegyzett érték után jár -__ --_ __- ___ — ___ 341 203. Vadászati jegy nélkül való vadászat tényálladékát megállapítja az a körülmény, ha valaki vadászati jegy nélkül, vadászterületen, vadászatra való teljes előkészülettel, u. m. vadászfegyverrel, több töltésre való lőpor- és seréttel s vadászkutyával találtatik; s a vadászati jegy nélküli vadászat jövedéki kihágást képez.- —- ___ ___ 343 204. Házbéradó alá tartozó épületeknél az épületek javítása s átalakítására, avagy bármi néven nevezhető építkezésekbe befektetett tőkék értéktörlesztése czimén: az 1875: XXIII. tcz. 2. §-a által az évi Döntvénytár, uj folyam VJU. „