Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam VIII. kötet (Budapest, 1884)

319 sorára, de hogy a per során nem érvényesittetvén, vagy nem érvényesíttethetvén, az eskütételig mindig érvényesíthető még akkor is, ha a 21. §-ban felsorolt bűncselekményért az esküvel bizonyító a per indítása előtt ítéltetett el; és hogy prtsunknak sarkalatos elve, hogy az eskü annak, ki nyerességvágyból elkövetett bűntettért elitéltetett, meg nem engedhető, ha póteskü is az, mint a jelenlegi, következő végzést hozott: A kir. jbiróság végzése azért hagyatik helyben, mert a prts 22Z. §-a szerint, aki gátolni akarja, hogy ellenfele esküt tegyen, érveit a per folyama alatt tartozik előadni, s ezt alperes elmulasztván, az Ítéletek jogerejüvé válta és az eskületételre jelentkezés után az eskületétel gátlására irányzott kérelmének helyt adni nem lehetett. 181* Czégbe fel nem vehetők ezen szavak: «első magyar» ; miután sem a czégbirtokosnak, sem a kereskedés tárgyának közelebbi megjelölésére nem szolgálnak. (1884 január 29. 189. sz. a.) G. és W. czégnek czégbejegyzési ügyében a bpesti kir. keresk. s váltótszék 1883 decz. 17-én 55973. sz. a. következő végzést hozott: Minthogy a bejegyeztetni kért toldatva felvett «elsö magyar* szavak nem tekinthetők a toldat oly kiegészítő részének, mely a folyamodók üzletének közelebbi megjelölésére szolgálna, mely tehát a keresk. törv. 11. §. 2-ik bekezdésének megfelelne; nem tekinthető továbbá a keresk. törv. 13. §-a által megengedett toldatnak sem, de egyébként is folyamodók mivel sem igazolják azt, hogy gőzerővel folytatandó kalapgyár üzletük első magyar lenne, a kért toldat bejegyzés el nem rendelhető. A bpesti kir. ítélő tábla nevezett czég felfolyamodása folytán 1884 január 29-én 189. sz. a. következő végzést hozott: Az elsőbiróság végzése helybenhagyatik. Mert az elsőbirósági végzésben kifogásolt szavak folyamodó czég üzletének közelebbi megjelölésére szolgálhatóknak nem tekinthetők.