Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam VIII. kötet (Budapest, 1884)

299 vádlottak cselekménye a btk. 163. §-a alá eső hatóság elleni erőszak bűntettének mondatik ki. Tekintve azonban, hogy a kir. ügyész nem a vizsgálat adatai által bizonyított eme büntetendő cselekmény, hanem csak kihágás miatt emelt vádlottak ellen vádat és igy a büntetés is nem a cselekmény helyes minősítésének megfelelőleg, hanem csak a vádinditványban megjelölt kihágásra meghatározott büntetés-nemben szabható ki: ennélfogva a budapesti kir. itélő tábla ítélete, miután az ellen csak vádlottak felebbeztek, s hátrányukra a büntetés nem súlyosbítható, ugy a büntetés mértékére, mint a költségekbeni marasztalásra nézve helyben volt hagyandó. Indokok: A fenálló törvénykezési gyakorlat szerint a hivatalból való üldözés tárgyát képező büntetendő cselekmények miatt indított bűnvádi eljárásban a hozott ítélet vagy határozat ellen a kir. ügyész felebbezése hiányában csakis a magánjogi érdekeiben közvetlenül sértett vagy károsított fél használhatja a felebbezést. Minthogy azonban B. György szolgabíró magánjogi érdekeiben sem sértve, sem kárositva nincsen és igy felebbezési joggal nem bir: ennélfogva a budapesti kir. itélő tábla ellen általa magánvádlói minőségben közbetett felebbezés vissza volt utasitandó A büntetendő cselekmény minősítését illetőleg a bíróság a kir. ügyészség indítványához kötve nem lévén, a jelen ügy tárgvát képező büntetendő cselekményt a btk. 163. §-a alapján hatóság elleni erőszak bűntettévé kellett minősíteni s ilyképen a bpesti kir. itélő tábla ítéletét kiegészíteni; mert B. György járási szolgabíró, a megzavart rend helyreállítása és a szükséges nyomozás megtétele végett 1881 ápril 3-án Rojt községében megjelenvén, vádlottak, kik kihallgatás végett voltak a község házához a szolgabíró elé meghiva, az összecsőditett néppel tódultak a község háza udvarába, s az egyenkénti kihallgatást megtagadván, mindnyájuknak együtt és egyszerre való kihallgatását hatalmaskodólag követelték, minek folytán, minthogy ezen csoportosulás czélja a hatósági intézkedések megakadályozása volt s minthogy az összecsődült csoportnak fenyegető jellegét tanúsító magatartása is elegendő volt a megfélemlítésre; a szolgabíró a vizsgálatot, komolyabb baj