Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam VIII. kötet (Budapest, 1884)

289 gálata és elbírálása, hogy a házassági kötelék felbomlásának ki és mi volt oka? ezen sommás per keretébe nem tartozik; ennélfogva felperest saját személyére vonatkozó kereseti követelésével elutasítani . . . kellett. A m. kir. Curia : Mindkét alsó bíróság ítélete megváltoztattátik, s tartozik alperes felperesnek ideiglenes női tartáskép, 1880. évi május i-töl kezdve havonként 5 frtot számítva. . .megfizetni, stb. Mert a keresethez A. alatt csatolt lelkészi bizonyítvány, melynek valódiságát és tartalmát alperes tagadásba nem vette, tanúsítja, hogy alperes törvényes nejét, a jelenlegi felperest sem magához visszafogadni, sem pedig a házassági kötelék felbontása tekintetéből a válópert megindítani nem akarta : ily körülmények közt kötelezendő volt alperes nejének ideiglenes eltartására, stb 159. Az arányositási ügyek illetékességi kérdéséhez. •— 1880: XLV. tcz. (1884 május 8. 1146. sz. a.) A gyulafehérvári kir. /szék Dr. Borcsa János ügyvéd által képviselt P. Vasilie és Jovának Rajnay Ignácz ügyvéd által védett M. Simon és társai alperesek elleni korcsmajog elismerése és arányosítása iránti perében következőleg itélt: Alperesek b. B. Zoltán, M. Simon és D. József kötelesek elismerni azt, hogy felpereseket az okáhai korcsmáltatási jog 19 úrbéri telek mérve szerint illeti, s ezen mérvben van joguk felpereseknek gyakorolni és pedig stb. (részletezve birtokarány szerint). Indokok: Miután a nemesi jószágnak a korcsmajog tartozékát képezi és annak mennyisége szerint illeti meg az egyes birtokosokat, ez is, s miután a jószág mennyisége, a jobbágyi telkek száma és terjedelme szerint is meghatározható, az ítéletnek főleg ez képezi alapját. Hogy pedig a jószág mennyisége mely időre viendő vissza, az a fenébb kifejtett tartozéki viszonyból önkényt következik, hogy t. i. a mindenkori vagyon mennyisége és nem az 1819-i, mely Döntvénytár, uj folyam. VIII. JQ