Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam VIII. kötet (Budapest, 1884)

155 ság előtt folyamatba tett és 1884 február 7-én 626. sz. a. hozott Ítélettel befejezett sajtóperében D. Bernátnak az ítélet és eljárás ellen beadott semmiségi panaszát vizsgálat alá vévén, következő végzést hozott: A fenebbi keletű és számú ítélet az annak alapjául szolgáló esküdtszéki eljárással együtt az 1867. évi május 17-én 307. sz. a. a sajtóügyi eljárás tárgyában kibocsátott igazságügyministeri rendelet 91. §. b) pontja alapján megsemmisíttetik és ugyanazon rendelet 93. §-a szerint az ügy uj esküdtszék elébe utasittatik. Indokok : A végtárgyalási jegyzőkönyv és annak mellékletei szerint a fenidézett igazságügyministeri rendelet által szabályozott eljárás lényeges formái megsértettek az által, hogy a bíróság által megállapított és az esküdteknek átadatott kérdésekre az utóbbiak által adott feleletek nem miként azt a 70. §. rendeli, az előbbinek aljára, hanem külön ivre írattak és azok sem az elnök, sem a jegyző által alá nem írattak ; ezenfelül pedig a feleletek kihirdetésénél azon szabálytalanság követtetett el, hogy az esküdtek főnöke a bűnösségre vonatkozó IV. kérdésre adott és irásba is foglalt feleletet elsőbben ugy hirdette, mintha ezen kérdésre nyolczan nemmel és négyen igennel feleltek volna és csak ennek kihirdetése után adta elő, hogy az ilyképen kihirdetett szavazás eredménye tévedésen alapszik, a mennyiben épen ellenkezőleg 8-an igennel és négyen nemmel feleltek, minek folytán az eredményt a benyújtott szavazási iven is ehez képest kiigazította ; mely körülmény az esküdtek által történt szavazás eredményének helyes feljegyzése tekintetében annál inkább alapos kételyt enged, mivel a felterjesztő jelentés szerint a VI. kérdésre adott felelet és a történt szavazás eredményével ellenkeznék. Szabályellenes volt továbbá a kérdéseknek az esküdtszéki elnök által történt feltevése is, a mennyiben ugyanis a III és VI. pont alatt feltett kérdések a bűnösségre vonatkozólag feltett IV. és VII. pontok alatti kérdésekkel teljesen kimerittetnek és így az előbbiekre adott feleletek sajátlag indokolását képeznék az utóbbiakra adott feleleteknek, ez pedig az eljárási szabályokkal merőben ellenkezik, melyek szerint az esküdtek szavazatukat indokolni nem tartoznak (eljárási szabályok 68. §.), de ezen kívül a bűnösségre külön és a beszámithatóságra nézve ismét külön fel-