Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam VIII. kötet (Budapest, 1884)

A m. kir Curia: A bpesti kir. itélö tábla ítéletének azon része, mely szerint alperes kártérítése kötelezettsége megállapított felperes üzletfeleinek elmaradása czimén felszámított követelésével elutasittatott ... az abban hivatolt elsöbirósági indokokból helybenhagyatik; egyebekben mindkét alsóbb bírósági ítélet megváltoztattatik és az elsöbiróságilag 7646 frt 76 krban helyesen megállapított kártérítési összeget csak azon esetre tartozik alperes felperesnek . . . megfizetni, ha felperesi czég Sz. Sándor czégtárs személyében a becslő esküt leteszi arra, hogy keményítő gyárüzletének alperes város betiltása folytán 1872. évi aug. 26-tól 1873. aug. 22-ig tartott szünetelése alatt megszűnt haszonból 7646 frt 76 krnyi vesztesége volt. Erdekében áll tehát felperesnek a részére oda ítélt esetleg kisebb összegre is korlátozható becslő esküt letenni . . . mert különben felperes keresetével elutasittatik, stb. Indokok : Alperesnek kártérítési kötelezettsége az elsöbiróságilag felhozott indokokon kivül még azért is megállapítandó volt, mert alperes a D., E., F. alatti ministeri határozatokkal szemben nem igazolta, hogy a felfolyamodással megtámadott és eként még jogerőre nem emelkedett B. alatti határozat azonnali foganatosítására köztekintetekböl halaszthatlanul szükség volt. A mi az elsöbirósági indokok szerint helyesen megállapított kártérítés összegét illeti, való ugyan, hogy a 2. és 3. sz. a. adókivetési lajstromokban felperes gyári üzletének évi jövedelmeként csak 400 frt illetve 500 frt van kitüntetve, a lajstromok kivonatai azonban, a teljes kártalanítás iránt itélö bíróság által döntő irányul el nem fogadtattak, a mennyiben pedig a netán helytelenül történt jövedelembevallás folytán a kincstár megrövidítést szenvedett volna, ennek eldöntése nem e helyre tartozik. Az elsöbiróságilag megállapított kártérítési összeg azért volt felperes becslő esküjétől feltételezőleg megitélendő, mivel a szakértői vélemény egyéb adatok és nevezetesen az üzleti könyvek hiányában, a kihallgatott tanuknak nem egészen egybehangzó s a kellő határozottságot is nélkülöző vallomásuk folytán nyert valószínűségi adatokra lévén fektetve, egymagában teljes bizonyítéknak nem vétethetett. A szakértők által kitüntetett gyárüzleti jövedelemből, a gyár-