Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam VIII. kötet (Budapest, 1884)

107 bői mintegy 150 holdnyi területnek kiirtása illetőleg bérbeadására aként bizta meg s utasította H. Gyula volt urad. erdészt, hogy azt felperesek a kiirtásért hat és nem hét egymás utáni éveken át használhassák s H. Gyula volt erdész jelentése szerint csakis hat évre vagyis 1882. év őszéig lett felpereseknek bérbe adva : az esetre felperesek keresetükkel elutasittatnak. . . Ellen esetben köteles lesz elsőrendű alperes a keresetben jelzett s a csatolt térképen kitüntetett mintegy 150 holdnyi bérelt területet felpereseknek birtoklatába és használatába bocsátani. Indokok : A keresetlevél szelleméből, ugy nem különben a peres felek által előadottakból kitetszŐleg felperesek a kérdéses 150 holdnyi kiirtott területnek még egy évig leendő bérbe birhatását követelik, ezen kérdés pedig nem az 1802: XXII. és 1807; XIII. tcz. által szabályozott sommás visszahelyezés, hanem a bérlet fentartására vonatkozó sommás per utján bírálandó el. Miután pedig elsőrendű alperes a becsatolt haszonbéri szerződést kifogásolta, a kihallgatott tanuk vallomásaival pedig igazolta azt, hogy az uradalom tisztjeinek és igy a bérbeadó H. Gyulának is minden ily jogügylet megkötéséhez külön megbízásának kell lenni s hogy H. Gyula volt uradalmi erdész ezen 150 hold területnek hét évre lett bérbeadására külön megbízással lett volna ellátva, felperesek igazolni sem kísérelvén meg, annálfogva az előadott bizonyítékok mellé elsőrendű alperesnek a póteskü volt odaítélendő. A budapesti kir. ítélő tábla: Az elsöbirósági ítéletnek megváltoztatásával kötelesek alperesek ... a kisgéresi 13. számú tjkvben A. I. 8. sor 2307. hr. sz. a. felvett ingatlanból az E. alatti vázrajzban ö-tól l-ig kitüntetett 150 holdnyi bérelt területet felpereseknek birtoklásába és használatába bocsátani. . . Indokok : Felperesek azt, hogy felperesek a kereseti ingatlant bérbe vették, továbbá azt, hogy 1882. évi okt. 2-ig bérbeli jogczimen békésen birtokolták, valamint azt, hogy ekkor felpereseket az irtás szántásában tényleg megháborították, beismerték ; azonban azt állították, hogy felperesek bérlete 1881. évben megszűnvén, a kereseti ingatlan birtoklásához való jogczimük is megszűnt, tekintve azonban, hogy a felperesek által A. alatt csatolt szerződés érvénye avagy érvénytelensége oly jogkérdést foglal magában, mely a sommás visszahelyezési perben vita tárgyát nem