Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam VII. kötet (Budapest, 1884)

44 kány hegyes fokával megszúrta, a vizsgálatkor személyesen jelen volt H. Károly jobb lábát felmutatván, a bíróság arról, hogy a térden felül szúrásból keletkezett sebzés látható, meggyőződött. Ennélfogva a könnyű testi sértés az előre bocsátottak után teljesen bizonyítva lévén, panaszlottak a B. T. K. 301. §-a alapján a könnyű testi sértés kihágásában vétkesnek kimondandók és ugyanazért a sértett részére a B. T. K. 311. §-a szerint 10 frt kártérítés fizetésére voltak kötelezendők. Minthogy ily cselekmények az ezelőtti joggyakorlat szerint kihágást képeztek és fogsággal bűntettettek, e B. T. K. 2. §-ának figyelembe vételével és tekintettel a B. T. K. 12. és 15. §§-aira, ugy az 1880. évi 38. tcz. 16-ára, a panaszlottakra alsóbb bíróságilag kimondott fogságbüntetés ugyanoly időtartamú elzárásra változtattatott át. 20. A kir. itélő táblának azon határozata ellen, mely által a kir. törvényszéknek vád alá helyezést elrendelő határozata helybenhagyatott, még akkor sincsen felebbvitelnek helye, ha a kétrendbeli biróság határozatai közt a cselekmény minősítése tekintetében némi eltérés van. (1883 október r8. 2661. sz. a.) A m. kir. Curia: Tekintve, hogy vádlott ugyanazon meghatározott bűncselekményért mindkét alsóbbfoku biróság által vád alá helyeztetett, a minősítés iránti részbeni eltérés megállapítása pedig a végtárgyalás körébe tartozik, és e szerint az életbeléptetési törvény 4.5. §-ának esete forogván fen, a vádlott és a kir. ügyészség részéről közbetett felebbezés visszautasittatik s az elsőfokú biróság további szabályszerű eljárásra utasittatik. 21. A vádlottnak szeszes italok által felhevült kedélyállapota mely esetekben vehető figyelembe mint enyhitő körülmény ? (1883 október 25. 6722. sz. a.) A m. kir. Curia: (súlyos és könnyű testi sértés miatt a kecskeméti kir. törvényszék és a budapesti kir. ítélő tábla által