Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam VII. kötet (Budapest, 1884)

XXV Lap Ebből következik, hogy az Ítéletben a biróság nem tartozik figyelemmel lenni a vádhatározatban megállapított minősitésre, és e szerint nem kell vádlottat, ha egyébként más minősítés mellett ugyanazon cselekedet miatt elitéltetik, felmenteni a vádhatározatban foglalt minősítés alól. — Hivatalos hatalommal való visszaélés és súlyos testi sértés anyagi halmazata — ___ ... ... ._. 57 58. Tekintve, hogy a btk. 85. §-ának a 16 évet be nem töltött életkorú egyének büntetését szabályozó kivételes rendelkezése nem másitja meg a 20. §-nak a büntetendő cselekmények és a büntetésnemek közötti összhangzatról szóló intézkedéseit; mihez képest fogházbüntetés kizárólag vétségre lévén alkalmazandó, ebből szükségszerűen következik, hogy a fogházzal büntetendő cselekmény vétségnek minősül. ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 117 66. Jogos védelem határának tnlhágása esetében felmentés.. — —.. 132 103. A büntető törvény nem ismerése képez-e enyhitő körülményt. — Váltóhamisítás teljesen ki nem töltött váltóürlappal. A váltó lényeges kellékeinek hiánya mennyiben van befolyással a váltóhamisítás fenforgására ? ... ... — — ... ... ... ... —- — 197 VIII. FEJEZET. A bűnhalmazat. 48. Két rendőr bántalmazása a btk. 96. §-a alá eső halmazatot nem képez, ha a cseiekmény egy akarat elhatározásának volt eredménye és egy és ugyanazon eljárás meghiúsítására volt irányozva. Btk. 92. §. 98 110. A felbujtásnak a «rábirás» lévén a tényező eleme, felbujtónak az tekintendő a kinek cselekedete, magatartása képezte azon elhatározó okot, mely a tetteseket a bűntett elkövetésére reábirta, mely tehát a bűntettre irányzott akaratuknak elhatározására, megállapító — determináló — okul szolgált. — A segéd közreműködése másodrendű lévén, ez oly támogatásban és előmozdításban áll, mely nélkül a bűntett még mindig elkövethető. Ha azonban a közreműködés olyan, hogy e nélkül a bűntett elkövetése lehetetlen, hogy e nélkül az elkövetést tervelőnek lelkében el sem határozható; ha tehát az elhatározást egyedül azon közreműködés teszi lehetővé, melytől a tervelő szándéka és a viszonyok szerint a kivíhetőség első sorban függ: akkor ezen közreműködésnek felajánlása és az illető személynek e körüli tevékenysége nem segitése többé a büntettet különben is elkövetőknek, hanem egyenes rábírása az e nélkül el nem határozott, sőt elhatározva nem is lehető tervelőknek az elhatározásra és a kivitelre. — Minthogy pedig a rábírás képezi a felbujtást, és minthogy annak cselekvősége, aki a fenébb meghatározott módon egyenesen és szándékosan oka volt a bűntett elkövetése elhatározásának tényleg és valódilag rábírást képez; ez okból az imént megjelölt cselekvőség nem a segélyt, hanem a felbujtást állapítja meg.- — — - — — — --- — 209