Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam VII. kötet (Budapest, 1884)

r 67 Indokok: Felperes keresetét az A. alatti telekkönyvre állapítja, mely szerint a temerini 667. sz. tjkvben 2/4 telekföldnek ő a tulajdonosa s alperes azt már 1860. év óta állítása szerint minden jogczim nélkül használja; ennek azonban helyt adni nem lehetett; mert habár alperes ellenében, ki a felperesi kereset elhárítása czéljából tagadta, hogy a kereseti V* telek földnek ő volna tettleges birtokában, állítván, hogy az vétel folytán neje tulajdonát képezi, P. András, N. Mihály és M. Ferencz tanuk által beigazoltatott hogy a 2/4 telek föld tettleges birtokában ö van s azt ö miveli s éveken át illetőleg 1860. év óta ö használja, viszont az ugyanez alkalommal eskü alatt hihallgatott F. Péter és Lőrincz felperes testvérei határozottan azt vallják, hogy a kérdéses és illetőleg */i telket képezett földből, mely a közös apa F. Lipót után maradt gyermekeire, 1U földet ők adták el, az rl\ pedig F. Péter vallomása szerint többi testvérei által adatott el, mig a többi 2/4 telek szintén vétel utján N. Gáspár tulajdonába ment át, mit az A. alatti is bizonyít. Ily helyzetben, noha a birtok rendszerint azt illeti, kinek nevén az áll, hogy jelen esetben a telekkönyvi állásra alapitott kereset annál kevésbbé volt figyelembe vehető, mert a hagyatéki iratok megtekintéséből kitűnt, hogy felperesnek 1878 nov. 25-én 5855. sz. a. beadott s az érintett V* telek földnek nevére leendő bekeblezését tartalmazó kérvényéhez általa csatolt s igy ellene teljesen bizonyító 1875. évi decz. hó 31-én kelt halálesetfelvételi okiratban az áll, hogy a temerini 667. sz. telekjegyzőkönyvben A. I. alatt foglalt egy egész úrbéri telek föld az örökösök által többrendü vevőknek már eladatott: miből kétségtelenné válik, hogy midőn felperes többi testvéreitől a bekebelezési engedélyeket megszerezte s azok alapján 1878. évi nov. 25-én a4/* vagyis egész telekföldet kizárólagos tulajdonul saját nevére iratni kérte és az örökösödési czimen el is rendeltetett, oly ingatlanság bekebelezését eszközölte, mely már másoknak eladatott s abból F. Lipót örököseit mi sem illeti. Támogatja ezt azon körülmény is, hogy noha alperes a kereseti előadás, de a tanuk vallomása szerint is 1860. év óta van a % földnek tettleges birtokában és használatában, felperes jelen keresetét mégis csak 1880 ápr. 20-án vagyis husz év lefolyása után adta be a nélkül, hogy csak való-