Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam VII. kötet (Budapest, 1884)

3304. sz. a. megtartott tárgyalás, valamint az ennek alapján hozott esküdszéki határozat és Lirói Ítélet ellen okt. 10-én 3960. sz. a. beadott semmiségi panaszt vizsgálat alá vévén, következő határozatot hozott. A neheztelt esküdtszéki tárgyalás, összes következményeivel, az eljárási szabályok (1867 márcz. 17-én kelt ministeri rendelet 91. §. b) és c) pontjai alapján megsemmisíttetik s az ügyiratok, más esküdtszék és más bíróság kijelölése végett a kir. igazságügyministeriumhoz áttétetni rendeltetnek. Indokok: A sajtóbiróság az elj. rend. 91. §. I>), c) pontjai alá esö semmiséget követett el az által, hogy az esküdtekhez egészen átaiános, a vonatkozó ujságezikk teljtártaimáta kiterjedő kérdéseket intézett s egyszersmind vádlottnak a kérdések kellő részletezése iránt előterjesztett jogos kérelmét határozatikig megtagadta, miután a vádlevél szerint azon czikknek kifejezetten csak hatodik és hetedik bekezdése nehezteltetett, az elj. rend. 60. §-nak utolsóelőtti sora szerint pedig a biróság csupán a vádló által világosan kijelölt kifejezésekre alapithatja az esküdtekhez intézendő bűnösség iránti kérdését és semmikép nincs jogositva az esküdtek birálata alá a nyomtatvány azon tartalmát is bocsátani, melyre a vád, a rendelet 20. §. aj pontjához képest kifejezetten ki nem terjed. Ezen felül a sajtóbiróságnak azon mulasztása, mélynélfogva a szabadságvesztés tartamát, melyre a megállapított pénzbüntetés, behajthatlansága esetére átváltoztatandó lenne, az Ítéletben meg nem határozta, a btk. 53. § ába ütköző oly nagy mérvű szabályellenességet képez, hogy az ítéletnek hivatalból való megsemmisítését már az egy magában is mulhatlanul szükségessé teszi, minthogy azon mulasztás, mely iránt a m. B. T. K. behozatala, de sŐt tervezése előtt is alkotott eljárási rendelet természetszerűen nem intézkedhetett, a csonka ítéletnek végrehajthatlanságát okozhatná, ennek pedig a bűnvádi természetű ügyekben, tekintve, hogy az azokban hozott ítéletek büntető részének végrehajtása a felek akaratától függetlenül s merőben hivatalból történik, megtörténnie nem lehet, megtörténnie nem szabad. Ellenben a semmiségi panasz egyéb pontjai alaposoknak nem találtattak. Mert habár az elj. rend. 23. §-a illetőleg 20. §-nak d) pontja szerint kétséges nem lehet, hogy a feleknek jogában áll az elővizsgálat folyama alatt kihallgatott tanukon kívül más tanuk-