Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam VI. kötet (Budapest, 1884)

53 rozását a tanukép kihallgatott B. István biró és K. János községi esküdtek beesőjétől feltételezte, előbbi pedig azt 83 frtra, utóbbi 80—90 frtra becsülte, a közép szám 85 frt állapíttatott meg. 5. Alperes ellen szól azon körülmény is, hogy A. szerint a ló kártérítésére 30 frtot önkényt megajánlott, mi magában is bizonyíték arra, hogy a ló megszuratása okául magát ismerte be és igy miután minden körülmények oda utalnak, hogy alperes a ló elpusztulásának gondatlanságból okozója lett, a ló árában mint kártérítésben marasztalandó volt, stb. A budapesti kir. ítélő tábla : Felperes a miatt, hogy a kereseti összegből 15 frt meg nem Ítéltetett, nem felebbezvén, az elsöbiróság ítéletének ide vonatkozó része érintetlenül . . hagyatik ; egyéb része azonban megváltoztattatik és ha alperes B. János pótesküt tesz arra, hogy 1882. július 22-én, midőn felperes fogatával szembe jött, lovai által ragadtatott és hogy Gy. József az összeütközés után beismerte, miszerint kitérésre való felhívást valóban hallotta, felperes keresetével . . . elutasittatik; . . . ellenkező esetben . . 85 frtot . . . felperes részére megfizetni. Indokok: Alperes P. János felhívott és felperes részéről kifogás alá nem vett tanú eskü alatt tett vallomásával félbizonyitékot szolgáltatott arra nézve, hogy 1882. jul. 22-én, midőn felperes fogatával találkozott, lovai által ragadtatott, és hogy Gy. József az összeütközés után beismerte, hogy a kitérésre való alperesi felhívást valóban hallotta, ennélfogva az 1868: LIV. törvényezikk 236. §-a alapján a nyújtott félbizonyiték kiegészítése végett a póteskü alperes részére megítélendő volt, miután pedig a póteskü letétele esetén igazolva leend, hogy alperest lovai ragadták és hogy Gy. József felperes által a lovai hajtásával megbízott veje alperes által kitérésre felhivattatott, ily körülmények között tehát alperes oly mulasztással, mely kártérítési kötelezettségének megállapítására nézve elégséges okul szolgálna, nem terhelhető, miért is felperes keresetével elutasítandó . . . volt, a póteskü le nem tétele esetére azonban alperesnek fenti állítása igazolást nem nyer, miután beismerte, hogy az összeütközéskor sebesen hajtott s hogy felperes fogatát az összeütközés előtt már 80 lépésről észrevette, ennek ellenére lovait meg nem fékezte, sem pedig felperes fogata elől ki nem tért; ezen mulasztásából kifolyólag