Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam VI. kötet (Budapest, 1884)

I 11 gyámanyja alperes ellen 60 frt és járulékai iránti perében következőleg itélt : M. András, József, Mária és János mint az M- András törvényes örökösei kötelesek örökségük erejéig az 1881. évi január 12-én Zborón kelt kötelezvény alapján 60 frt tökét stb. felperesnek kifizetni és kötelesek tűrni azt, hogy ezen követelés a smilnói 68. t. jegyzőkönyvi ingatlanokból végrehajtás utján is fedeztessék. Mert az A. alatt perhez csatolt és a ptr. 167 §. C. pontja szerint kiállított kötelezvény teljes bizonyító erővel birván és tekintve még, hogy a kötvényt aláirt tanuk eskü alatti vallomásaikkal is igazolják, hogy n. M. András a kötelezvényt miután tartalmát ismerte, sajátkezű keresztvonásával látta el, alperesek abbeli kifogása, hogy ők ezen követelésről mitsem tudnak, és hogy ez nem valódi, teljesen megczáfolva van, azért alperesek ezen kötvénybeli tartozás kifizetésében örökségük erejéig elmarasztalandók voltak annyival is inkább, mert a póttárgyalásnál alperesek képviselője maga is beismerte, hogy nemcsak a smilnói 68. sz. telekjegyzőkönyvben foglalt ingatlant, melyre a per alapját képező A. alatti kötvény betáblázva van, hanem a 39. és 40. számú telekkönyvi számok alatti birtokot haszonélvezik mint n. M. András örökösei; az örökség ezzel tehát kimutatva lévén, kimondandó volt, hogy a végrehajtást is azon birtokon, melyre a követelés biztosítva van, tűrni tartozik, stb. A budapest kir. itélő tábla : A kir. járásbíróság ítélete megváltoztattatik és felperes keresetével elutasittatik. Indokok: Tekintve, hogy felperes azon alperesi állítást, miszerint M. Anna járt felpereshez pénzt kölcsönözni, de hogy felperes tőle a kölcsönt megtagadta, a tárgyalás során beismerte, abbeli állitását pedig, hogy a kölcsönnek kiszolgáltatását olyképen ígérte volna meg, hogyha n. M. András a pénz átvételére nála személyesen jelenik meg és hogy ennek folytán a nála csakugyan személyesen megjelent n. M. Andrásnak a kötvényt előttemezett tanuk jelenlétében 60 frtot leszámlált volna, egyátalában nem bizonyította be, mert a tanuk a pénz leszámlálásáról tudomással nem bírnak, sőt az egyik előttemező tanú K. Wolf határozottan azt vallja, hogy ő a pénz leolvasásánál jelen nem volt és