Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam VI. kötet (Budapest, 1884)

3*3 örökösök hátrahagyása nélkül 1878. szept. 21-én elhalt kiskorú S. Sándor hagyatékáról intézkedő 1882. január 21-én 1235. sz. a. kelt s a trts. 587. §. értelmében hozott végzése folytán keletkezett jelen per során beigazoltnak találtatik, miként a rendelkező szakaszban megjelölt fenti hagyatéki tárgyak örökhagyó S. Sándorra, ennek édes anyja D. Mária férjezett volt S. Gergelynétől hárultak; mert a hagyatéki házra nézve tett alperesi puszta állítás, miként az közszerzemény, az E. alatti telekkönyvi kivonat vonatkozó bejegyzésével s a kapcsolatban felhívott adásvevési szerződéssel szemben figyelembe nem jöhet; a többi tárgyak tekintetéből pedig ilyes kifogás nem is érvényesíttetett. Ezen tényállás mellett s az orsz. bir. értek. 10. és rí. szakaszában foglalt világos rendelkezéshez képest, ezen anyai ágról származó örökségre nézve alperest mint atyai ágról való oldalrokont örökösödési jog meg nem illeti, hanem anyai ágról származó igénylő nem létében s az orsz. bir. értek. 18. § a alapján a vonatkozó tulajdonjog szállomány czimén a magy. kir. államkincstárra hárul. A budapesti kir. tábla alperes felebbezése folytán 1883. évi május 16-án 831. sz. a. következő ítéletet hozott: Az első bíróság ítélete megváltoztatik, felperes keresetével elutasittatik, ellenben alperesnek az 1878. szept. 21-én elhalt S. Sándor ingó s ingatlan hagyatékára törvényes öröklési joga megállapíttatik, s az részére átadatni rendeltetik. Indokok: A kincstár öröklésének az id. szab. 18. §-a értelmében csak akkor van helye, midőn sem törvényes, sem végrendeleti örökösök nem léteznek, miből önként következik, hogy a vérrokonok a kincstárt tekintet nélkül a hagyatéki vagyon eredetére az öröklésben megelőzik, s az idézett törvény 10., n. és 12. §-aiban szabályozott ági örökösödés azon esetben lép hatályba, midőn felmenő, illetve oldalági örökösök egymással vagy hitvestárssal állanak szemben. Ebből folyólag felperest alperessel mint örökhagyó oldalági vérrokonával szemben, eltekintve attól is, hogy az örökhagyóra hárult ingatlan örökhagyó anyjának D. Máriának szerzeménye lévén, abban az id. törvk. szabályokban megállapított örökösödési rend szerint is D. Mária férje, illetve ennek jogán alperes mint annak testvére s legközelebbi oldalági vérrokona van hivatva az öröklésre,