Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam VI. kötet (Budapest, 1884)

i87 kötelező nyilatkozat oly időben történik, midőn a kötelezést vállaló személy annak megtételére jogosítva van : szemben azon körülménynyel, hogy a kereseti váltó 1878. évi deczember 25-én járt le s alperes még a 8 7. alatti szerint is, nagykorúságát már ezt megelőzőleg szeptember 19-én érte el, alperes tartozott volna beigazolni, hogy az elfogadási nyilatkozatot még kiskorúsága idejében vezette a váltóra. Ezt a 6 7. alatti okmány nem támogatja, mert alperes annak a kereseti váltóra való vonatkozását, felperes tagadása ellenében nem bizonyította. Ekkép a kiskorusági kifogást ezen okból, alperes egyéb kifogásait pedig azért kellett elvetni, mert oly esetben, midőn idegen váltó alapján a követelés csupán az elfogadó ellen érvényesíttetik s óvatolás szüksége fen nem forog, a v. t. 14. §-ából következik, hogy a váltó az elévülési határidő alatt, a lejárat után is váltóforgatmányi jogérvénynyel átruházható, mi által alperes kifogásai, mint őt felperes ellen közvetlenül meg nem illetők, a vt. 92. §-nál fogva joghatálylyal érvényesíthetők nem voltak. Ekként, stb. A budapesti kir. ítélő tábla ítélete: Az első bíróság ítélete helybenhagyatik. Indokok: Az idegen váltó az intézvényezettnél a lejáratig elfogadás végett bármikor bemutatható lévén, a szenvedő váltóképesség hiányával védekező alperes nemcsak azt tartozott bizonyítani, hogy a kereseti idegen váltó kibocsátása idejében (1874. november 15-én) még teljes korát el nem érte, hanem azt, hogy a váltó lejáratakor (1878. évi deczember 25-én) már teljes korú volt, maga sem vonja kétségbe, mivel továbbá az vélelmezendő, hogy a váltót oly időben fogadta el, midőn törvény szerint szenvedő váltóképességgel birt, azt is tartozott bizonyítani, hogy a váltóra az elfogadási nyilatkozatot oly időben vezette, midőn váltójogi kötelezettséget érvényesen még nem vállalhatott, alperes azonban az utóbbi körülménynek bizonyítását meg sem kísérletté és így a szenvedő váltóképesség hiányára alapított védekezése alaptalan Habár továbbá a kereseti váltó felperesre a fizetés hiánya miatti óvás felvételére rendelt idő eltelte után forgattatván, forgatmányos felperes a váltótörvény 14. §-a rendelkezéséhez képest csak forgató Jos. A. Markovits jogaiba lépett, s bár e szerint alperes mint váltóadós a forgatmányos ellen mindazon kifogásokkal élhetne, melyeket a forgató ellen érvényesíteni jogo-