Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam VI. kötet (Budapest, 1884)

I I 2 1881- okt. g-én 1500 frtról kiállított váltó alapján mint elfogadó a kereseti 1500 frt váltóösszeget, ennek 1882. ápril 4-től járó 6% kamatát és a végzési díjon és a sommás végzésben megállapított költségen felül összesen 29 frt 80 krban megállapított perköltséget felperesnek három nap alatt végrehajtás terhe mellett megfizetni. Felperesi ügyvéd munkadija 29 frt 80 krban, alperesi ügyvédé 42 frt 82 krban állapittatik meg saját feleik irányában. Indokok: Alperes beismeri, hogy a ö beperesitett A. alatti váltót elfogadói minőségben sajátkezüleg aláirta, hogy ily valódinak beismert és a törvényes kellékekkel ellátott váltó alapján beperelt követelésének megfizetése alól alperes csak úgy menekülhetne, ha a váltótörvény 93. §-a értelmében bebizonyítaná, hogy a váltó utólag még pedig szerződésellenesen töltetett ki. Miután azonban arra nézve alperes bizonyítékot fel sem ajánlott, a váltótörvény pedig biztosítéki és egyéb váltó közt különbséget meg nem állapit, tehát alperesnek azon érvelése, mintha a váltót azért, mert azt csak a közte és felperes között létesült 1. sz. a. szerződés biztosításánál fogadta el, megfizetni nem tartoznék, a törvényen nem alapszik, a kifogásoknak elvetése mellett, a sommás végzést teljes érvényében fentartani és alperest mint pervesztest, a kifogásai által okozott ujabbi költségek megfizetésében is elmarasztalni kelletett annál inkább, mert a beperelt követelés különben is a bizományi ügyletből eredt, alperes pedig maga. is beismeri, hogy felperesnek ellene ezen ügyletből eredő jogos követelése van és mert alperesnek azon kifogása, mintha arra értéket nem kapott volna, amint egyrészt a váltótörvénynyel ellenkezik, úgy másrészt alperesnek fenti beismerésével, mely szerint ő árukat kapott és azokért még most is tartozásban van, megczáfoltatik. A kölcsönös követelések beszámithatására vonatkozó alperesi kérelemnek helyt adni nem lehetett, mert az 188 J : XVII. tcz. 39. §-a értelmében a csődtömeg ellen csak oly követelések számithatók le, melyek az adóst már a csődnyitás előtt is illették, de nem olyanok is, melyeket csak a csődnyitás után szerez, alperes pedig ezen lényeges körülményt felperesi tagadás és annak daczára, hogy a 2., 3., 4., 5. sz. a. becsatolt váltók hátán látható