Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam V. kötet (Budapest, 1883)

i.3 ért felelősek s mert a kártérítési pert, a csődper lebonyolításáig ha akarná, sem lenne képes megindítani, a mennyiben addig meg sem határozhatja, mily összegű leend szenvedett kára. Mindkét fél által előadottakat figyelembe véve, azokból kitűnik, hogy a kincstár ezen esetben csakugyan kérkedett. Az előjegyzés kieszközlése által kimutatta, hogy P.-U. Péter kártérítési jogot vesz igénybe s valamennyi előterjesztett bizonyítékai által sem tudta elfogadhatóvá igazolni, hogy a kártérítési kötelezettség igazolásra nem szorul, hogy csak a kár összege kétséges, s hogy neki alapos oka volt azon feltevésből kiindulva lekötni P.-U. Péter ingatlanait, miszerint P.-U. Péter kártérítéssel csakugyan tartozik. A kérkedés fogalma ugyanis az, hogy a kérkedő oly jogot vesz igénybe, melynek igénybevételét kellően indokolni vagy legalább jogosultságát valószínűsíteni sem képes. Hogy pedig jelen esetben maga az államkincstár képviselője sem biztos abban, miszerint P.-U. Péter a szenvedett károkért a részvénytársaság hitelezőinek, köztük az államkincstárnak felelős, kitűnik abból, hogy egyetlen egy tényt sem hozott, mely a felelősség megállapítására indokot szolgáltathatna. A kincstár képviselője csupán abból indul, hogy P.-U. Péter a bukott részvénytársaság igazgatója vala, hogy a betevők talán nem fogják teljesen kikapni betéteiket. Az igazgatói minőség azonban magában véve nem elegendő arra, hogy az igazgató a társaság hitelezőinek bárminemű káraiért felelősségre vonassék, mert a keresk. tv. (1875. évi 37. tcz.) 189. §-a szerint az igazgatósági tag kártérítési kötelezettségének alapfeltétele, hogy a kárt törvény vagy alapszabály-sértéssel idézze elő. A kincstárnak igénye tehát, miután még csak azt sem mutatja ki, hogy a társaság bukása igazgatóságának hibájából következett be, még alapos feltevésnek sem tekinthető mostani alakjában, s a zálogjog előjegyzésének kieszközlésével tulment azon a határon, mely az igazolt vagy alaposan valószínűsített jog törvényadta uton való biztositását a kérkedéstől a nem eléggé valószínű jog folytatásától elválasztja. Az államkincstár azon kifogása, hogy a csöd lebonyolitá-