Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam V. kötet (Budapest, 1883)
melyből vizsgálati fogsága által a btk. 94. §-a értelmében egy és fél év kitöltöttnek vétetik. Egyebekben stb. Indokok : Arra nézve, hogy vádlott neje, a férje által ejtett bántalmazás okozta szivszélhüdésben halt meg és igy halála okozati kapcsolatban áll a vádbeli cselekménynyel, e helyen is elfogadtatnak az elsőfokú bíróság Ítéletének vonatkozó indokai. Elfogadtatik az elsőfokú bíróságnak azon kimondása is, hogy vádlott ellen gyilkosság vagy szándékos emberölés büntette meg nem állapitható. Mert a bizonyítási anyag majdnem kizárólag a vádlott vallomásából s az orvosi bonczvizsgálatból s arra alapított szakértői véleményből állván : a vallomásból annak bebizonyítására, hogy ölési, annál kevésbé előre megfontolt ölési szándékkal bántalmazta volna megholtat, a cselekmény lélektani indokaival közvetlen összefüggésbe hozható adatokat meríteni nem lehet. De a bonczvizsgálat és orvosi vélemény sem tüntetnek ki oly jelenségeket, melyek akár a cselekmény véghezvitelének módjából, akár a véghezvitelnél használt eszköz minőségéből vont következtetés utján az ölési szándék mint szükségszerű folyomány megállapítására vezetnének. Mert be van ugyan az orvosszakértői lelet által bizonyítva, hogy vádlott neje, ugyszólva testének egész felületét elborító számtalan ütés okozta sértéseket szenvedett, hogy nevezetesen a fej két oldalán észlelt sértések külön-külön is alkalmasak leendettek a halál előidézésére. De sem ezen, sem a többi egyes sérelmek nincsenek oly alakuaknak vagy oly eszközzel vagy erőkifejtés mellett oly közvetlen hatással ejtetteknek feltüntetve, hogy azoknál fogva minden beszámitható állapotban levő emberről fel kelljen tenni annak tudását, hogy az élet tapasztalatai szerint, az oly módon sértetteknek halála szokott rendesen bekövetkezni. Ezen okokból a cselekményt a btk. 306. §-ában meghatározott halált okozó súlyos testi sértés bűntettének kellett minősíteni. E minősítésnél azonban a 307. §. egyik rendelkezése sem volt alkalmazható. Mert ha bizonyítva volna is az, a mit vádlott vallomásában a benne keletkezett szerelemféltés okául felhozott, ez saját állítása szerint a cselekmény elkövetése előtti napon történvén, az a miatti erős felindulás és a cselekmény közötti közvetlenség nincs bizonyítva; legkevésbé pedig a 307. §. II. bekez-