Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam V. kötet (Budapest, 1883)

z lett előterjesztve, sem a házassági kötelék felbontása iránti perekre nézve megszabott eljárás foganatosítva, sőt mindaddig, mig az elsőbiróságnak jelen perben hozott Ítélete meg nem változtattatik és felperes jelen keresetével jogérvényes bírói határozattal el nem utasittatik, a házasság érvényesen létrejöttnek tekinthető nem lévén, annak felbontása sem foghat helyet ; ezeknél fogva a nevezett kir. itélő táblának Ítéletét, melyben épen a hivatalból elbírálandó per érdemére érintetlenül hagyatott, ellenben oly kérdés biráltatott el, mely felett ezúttal bírói határozat az elsőbiróság által nem is hozatott, hivatalból megsemmisíteni stb. kellett. 2. Arvédmunka okozta károk felett, az 1871 : XL. tcz. 30. $-a szerint az alispán van hivatva határozatot hozni s csak azután kereshet birtokon kivül orvoslást a törvény rendes utján az, ki az alispáni határozatban meg nem nyugodott. (1883. ápril 12. 9433. sz. a.) A kecskeméti kir. tszék: Dr. Rajner Gyula ügyvéd által képviselt S. Jakab és társai felpereseknek a m. kir. államkincstár elleni kártérítés iránti perében következő végzést hozott: A benyújtott' kifogások elvettetnek, a törvényszék illetősége megállapíttatik s a per felvételére ujabb határidőül, stb. Indokok : Tekintettel egy részről arra, hogy azt maga alperes sem állítja, mikép a mennyiben az ügy birói útra tartoznék, akkor nem ezen törvényszék lenne illetékes, másrészről pedig arra, hogy az 1871 : 40. tcz. 30. §-a által sincs kizárva a kártérítési igényekre a törvény rendes utja, sőt világosan fen van tartva, azon körülmény pedig már, hogy alperes kincstár felelős-e a minis teri biztos cselekményeiért, vagy pedig, hogy felperes követett-e el valamely mulasztást akkor, a mikor igényét a maga idejében a közigazgatási hatóságoknál be nem jelentette, kárát azoknál fel nem vétette és azt ott nem érvényesítette, az ügy érdeméhez tartozik és esetleg befolyással birhat arra, hogy felperes kárkövetelési jogosultsága ^észben vagy egészben nem enyészett-e el, de felperes azon jogát, hogy rendes kártérítési keresetét bíróság által elbíráltathassa, meg nem szüntetheti: ezeknélfogva stb.