Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam V. kötet (Budapest, 1883)

302 munkálatoknál állítólag elkövetett büntetendő cselekmények miatt az előnyomozás folytatását elrendelte, ellenben hivatalból meg­semmisíti az elsöbirósági végzésben erre vonatkozólag foglaltaknak azon részét, melylvel a folytatólagos elönyomozást a vállalkozók, esetleg ezek közegei ellen rendelte el; végre érintetlenül hagyja az elsöbirósági végzésnek azon részét is, melylyel megtagadta az iratok áttételét a kir. ügyészséghez. Indokok : I. R. Gedeon magát vagyoni érdekeiben sértett félnek állítja, s miután ezen állítása ellen a kir. ügyészség mint a vád hivatalos és rendszerint egyedüli képviselője kifogást nem tett, sőt a kir. ügyész, midőn az előnyomozás megindítását 24.55. sz. a. kérte, (napló 22. sz.) maga indítványozta, hogy az előnyomozás R. Gedeonnak mint feljelentőnek meghívása és közbenjötte mellett eszközöltessék : ezen felebbezése e helyütt is elfogadandó volt. II. Felebbezésében R. Gedeon az elsöbirósági határozatnak minden intézkedését taglalja; mindamellett felebbezése folytán az elsöbirósági végzésnek az előnyomozás megszüntetésére vonat­kozó része vétethetett csak felülvizsgálat alá, mert a felebbe­zésben előterjesztett kérelem is csak ezen rész ellen irányul, mert továbbá az idézett végzésnek az előnyomozás folytatását rendelő része ellen az 1880: XXXVII. tcz. 45. §-ának a birói eljárási gyakorlat által megállapított értelmezése szerint felebbvitelnek nincs helye ; végre mert az iratok áttételének megtagadása tekin­tetében R. Gedeonnak a felebbezésében tett azon nyilatkozata sem szolgálhat felsőbb birói intézkedésnek alapul, hogy ő a fő­ügyészséghez intézett beadványában Sz. Gusztáv, B. Elek és M. Sándor ellen mint államhivatalnokok ellen fordult, mert a kir. ügyész nem felebbezvén a R. Gedeon ellen esetleg a bűnvádi eljárás megindithatását eredményezhető inditványának elvetése ellen, a felsőbb biró ezen indítványt R. Gedeon felebbezése folytán nem fogadhatja el. Ugy az iratok áttétele, mint az előnyomozás elrendelése tekin­tetében tehát, miután az elsöbirósági határozat ellen más érdekelt fél jogorvoslatot nem használt, érintetlenül kellett hagyni az első­biróság végzését azzal, hogy az elönyomozást rendelő határozatnak általánosságban megjelölt személyek ellen irányuló intézkedése hivatalból semmisittetett meg.

Next

/
Thumbnails
Contents