Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam V. kötet (Budapest, 1883)
302 munkálatoknál állítólag elkövetett büntetendő cselekmények miatt az előnyomozás folytatását elrendelte, ellenben hivatalból megsemmisíti az elsöbirósági végzésben erre vonatkozólag foglaltaknak azon részét, melylvel a folytatólagos elönyomozást a vállalkozók, esetleg ezek közegei ellen rendelte el; végre érintetlenül hagyja az elsöbirósági végzésnek azon részét is, melylyel megtagadta az iratok áttételét a kir. ügyészséghez. Indokok : I. R. Gedeon magát vagyoni érdekeiben sértett félnek állítja, s miután ezen állítása ellen a kir. ügyészség mint a vád hivatalos és rendszerint egyedüli képviselője kifogást nem tett, sőt a kir. ügyész, midőn az előnyomozás megindítását 24.55. sz. a. kérte, (napló 22. sz.) maga indítványozta, hogy az előnyomozás R. Gedeonnak mint feljelentőnek meghívása és közbenjötte mellett eszközöltessék : ezen felebbezése e helyütt is elfogadandó volt. II. Felebbezésében R. Gedeon az elsöbirósági határozatnak minden intézkedését taglalja; mindamellett felebbezése folytán az elsöbirósági végzésnek az előnyomozás megszüntetésére vonatkozó része vétethetett csak felülvizsgálat alá, mert a felebbezésben előterjesztett kérelem is csak ezen rész ellen irányul, mert továbbá az idézett végzésnek az előnyomozás folytatását rendelő része ellen az 1880: XXXVII. tcz. 45. §-ának a birói eljárási gyakorlat által megállapított értelmezése szerint felebbvitelnek nincs helye ; végre mert az iratok áttételének megtagadása tekintetében R. Gedeonnak a felebbezésében tett azon nyilatkozata sem szolgálhat felsőbb birói intézkedésnek alapul, hogy ő a főügyészséghez intézett beadványában Sz. Gusztáv, B. Elek és M. Sándor ellen mint államhivatalnokok ellen fordult, mert a kir. ügyész nem felebbezvén a R. Gedeon ellen esetleg a bűnvádi eljárás megindithatását eredményezhető inditványának elvetése ellen, a felsőbb biró ezen indítványt R. Gedeon felebbezése folytán nem fogadhatja el. Ugy az iratok áttétele, mint az előnyomozás elrendelése tekintetében tehát, miután az elsöbirósági határozat ellen más érdekelt fél jogorvoslatot nem használt, érintetlenül kellett hagyni az elsőbiróság végzését azzal, hogy az elönyomozást rendelő határozatnak általánosságban megjelölt személyek ellen irányuló intézkedése hivatalból semmisittetett meg.