Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam V. kötet (Budapest, 1883)

XXXI Lap 97. A vádnak az ügyész által történt elejtése esetében nem felmentő ítélet, hanem megszüntető határozat hozandó............................................... 162 99. Szükséges-e, hogy a második tárgyalásnál az elsővel azonos birói személyek vegyenek részt, ha ez alkalommal a ténykérdések már vitásak nem voltak?................................................................................. 166 100. Rendszerint a vádaláhelyezési határozat képezi azon stádiumot, melyben valaki bűnvádi per alatt levőnek mondható.................................. 166 117. A felső bíróság akkor is hoz határozatot az összbüntetés tekintetében, ha az alsóbb biróságok nem határoztak e kérdésben, de az egyik ítélet már jogerőre emelkedett, a másik pedig felülvizsgálat végett a felső bíróság előtt fekszik............................................................. 199 128. (1883. évi 22. sz. teljes tanács-ülési döntvény. ) A btörvénykönyv 270. §-ának 2. pontjában megjelölt vétségek miatt egyedül a közvádló, de csak meghatalmazás folytán indítványozhatja a bűnvádi eljárás megindítását. — A bűnvádi eljárás megindításának indítványozására alapul szolgáló meghatalmazást ugy a közvetlenül sértett közhivatalnok, valamint annak felettes hatósága is megadhatja.................................................................................................... 218 138. Tanúvallomás aggályossága miatti felmentés............................................... 233 146. A szóbeliség és közvetlenség az első fokú tárgyalás feltétlen követelményét képezik...................................................................................... 241 148. A kir. törvényszékek hatósági körébe tartozó bűnvádi ügyekben hozott felmentő ítélet vagy megszüntető határozat esetében a magánjogi elégtételre jogosított, közvetlenül sértett vagy károsított fél, akkor, ha a kir. ügyész nem felebbez, jogosítva van ugyan a felebbezési perorvoslatot a kir. ügyészre nézve íenálló feltételek mellett és hatálylyal használni és ezen felebbezések az ügy felsőbb biróságok általi megvizsgálásának alapját képezik ugyan, ebből azonban nem következik az, hogy ezen sértett vagy károsított fél mindazon jogokkal felruházottnak tekintessék, melyek a kir. ügyészt a hivatalból üldözendő bűnös cselekményekre nézve törvény szerint illetik................................................................................................... 244 150. Magánvádló minősítési indítványán tulmenni fel van-e jogosítva a biróság? — Osztr. b. pts............................................................................... 247 166. Ha az erőszakos nemi közösülés folytán a nő testén sérülések is okoztattak, fenforog-e az erőszakos nemi közösülés és a testi sértés anyagi bűnhalmazata; — Kir. ügyész felebbezése a büntetés szigorítása tekintetében............................................................................... 268 170. A nyomozati iratok alapján érdemleges tárgyalás nélkül jbirósági ügyekben sem hozható ítélet........................................................................ 270 186. A sértett fél és a feljelentő felebbezési joga. — Előkészületi cselekmények hivatali hatalommal való visszaélés és okirathamisitás tekintetében. — Az előnyomozás megindításának elrendelése.......................... 299