Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam V. kötet (Budapest, 1883)

váltótörvény 29. §. 2. pontjához képest helye nincs, a m. évi augusztus 28-án 41079. szám alatt hozott sommás végzés hatályon kivül helyezését illetőleg ezen indokoknál fogva helybenhagyatik. A magy. kir. Curía felperes további felebbezése folytán 1S43. ápril 18-án 204. szám alatt következe") Ítéletet hozott: A budapesti királyi itélő tábla ítélete indokaiból helybenh agyatik. Í75« Rágalmazás általánosságban bizonyos osztály tagjai ellen. — Felhatalmazási vétség. (1883. június 5. 5159. sz. a.) Cs. István vádlott többek előtt azt állította, hogy a JászKis-Eren állomásozó huszárok az ö deszkáit ellopták. E miatt az ottani huszárezred-parancsnokság <Js. Istvánt, a jászapáti kir. jbiróságnál rágalmazás vétsége miatt feljelentette. Az elsőbiróság vádlottat a rágalmazás vétségében vétkesnek mondta ki, a budapesti kir. itélö tábla azonban felmentette, mert vádlott szavai általánosságban tartattak, pedig a rágalmazás tényálladékához megkívántatik, hogy a becstelenitő tény meghatározott személyről állittassék stb. A m. kir. Curía: Tekintve, hogy a btk. 270. §-ának 3. pontja szerint oly esetekben, midőn a rágalmazás a közös hadsereg, illetve a honvédség vagy ezeknek valamely önálló része ellen követtetett el, a vádeljárás csak is az illető közös hadügy-, illetve honvédelmi miniszter felhatalmazása folytán indítható meg, ily felhatalmazás pedig a feljelentő cs. kir. állomási katonai parancsnokság részéről nem eszközöltetett ki; tekintve továbbá, hogy az ilynemű rágalmazás tette az 1880: 40. tcz. 2. pontja értelmében hivatalból üldözendő és vétség esetében is a kir. törvényszékek elbírálása alá tartozó cselekményt képezvén, s e szerint jelen ügy a közvádló királyi ügyész közreműködése nélkül folytatható sem lévén, e tekintetben az eljáró kir. járásbíróság illetéktelenül járt el; mindezeknél fogva az első bíróságként eljáró járásbíróság által eszközölt eljárás s ennek alapján hozott mindkét lsóbb bírósági ítélet megsemmisíttetik.