Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam V. kötet (Budapest, 1883)

2 24 hogy ő, mint maga bevallotta, már hosszabb idő óta Cz. elleni esetleges használatra töltött pisztolylyal felfegyverkezve járt és a kérdéses napon, a bíróság hivatalos helyiségébe is, a hol tudomása szerint Cz.-vel találkozandó volt, töltött pisztolylyal jelent meg ; tekintve, hogy vádlott Cz. ellen ily előzmények után három izben kilővén töltött fegyverét és ez által Cz. halálát közvetlenül okozván : vádbeli cselekményének minősítését illetőleg a B. T. K. 281. §. r. pontja alapján ítélte el a tábla 9 évre a btk 284. §-nak egyik rendelkezése sem lévén alkalmazható, vádlott az I. f. bíróság Ítéletének e részbeli helybenhagyásával, a btk. 27Q. §-ban meghatározott szándékos emberölés bűntettében mondatik ki bűnösnek. S minthogy ily cselekményre a most idézett törvényszakaszban 10—15 évig terjedhető fegyház büntetés van megállapítva, a sértett általi előzetes bántalmazásnak mint enyhítő körülménynek figyelembe vételével, a btk. 91. §. alapján, vádlott 12 évi fegyházra ítéltetik, stb. 131Hamis névre kiállítandó és jelzálogi bekebelezéssel biztosítandó kötelezvény alapján kölcsön kieszközlése nem csalást, hanem okirathamisitást képez. — Előkészítő cselekmény. (1883. ápr. 19. 855. sz. a.) A m. kir. Curia: (csalással vádolt L. Mátyás elleni bűnügyben) . . . Mindkét alsóbb bíróság Ítélete részben megváltoztattatik és vádlott a csalás büntette kísérletének vádja alól felmentetik stb. Indokok: Vádlott szándéka a Sch. Jakab által panaszolt esetben arra irányult, hogy nevezett panaszlótól, hamis névre kiállítandó és jelzálogi bekebelezéssel biztosítandó kötelezvény alapján eszközöljen ki kölcsönt. E szándék czélzatát tehát nem csalás, hanem okirathamisitás képezte. Az álnév használása és panaszlónak vádlott kiléte iránti tévedésbe ejtése csak a hamisítandó kötelezvény érvényesítésére segédeszközül volt szolgálandó, de a czélba vett cselekményt csalássá ép oly kevéssé minősiti, mint midőn lopás, rablás, vagy más vagyon elleni bűnös cselekmény kivitelének elősegítésére a káros fél tévedésbe ejtése alkalmaztatik. A döntő körülményt itt, mint egy-