Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam V. kötet (Budapest, 1883)

20^ könyvi feljegyzése helyt foghat, és minthogy a kérvényhez csatolt közjegyzői okmányban foglalt egyesség habár helytelenül öröklési szerződésnek is czimeztetik, tartalmánál fogva a felek közt vissza­vonhatlanul kötött és a szerződő feleket kötelező osztályos szerző­dést képez, ennek 2. pontjában kérvényező részére az első pontban biztosított ház és ondódi föld tekintetében az elidegenítés és terhelés az ö hozzájárulásához köttetett és ennélfogva a fenebbi tilalomnak kikötése közokiratilag bizonyittatott; minthogy továbbá az ily korlátolás csak feljegyzés által­tüntethető ki, és a telkvi rendt. 122. §. végbekezdésére való tekin­tettel, a bekebelezési kérvény a feljegyzést, a kevesebbet is magában foglalja ; mindezeknél fogva a kérvénynek helyt adni kellett. 121. Habár az 1877: XX. tcz. 13. §-a megengedi, hogy a gyermek tartásának és nevelésének költségeire nézve ideiglenesen a gyámhatóság határozzon, ez még nem zárja ki feltétlenül a birói közbenjárást, ha ezt az érdekelt fél igénybe veszi. (1883. június 5. 3373. sz. a.) A m. kir. Curia : (Dr. Scháffer Mór ügyvéd által képviselt S. Lajosnénak Dr. Kráhl Lipót ügyvéd által védett S. Lajos ellen a szabadkai kir. járásbíróság előtt női és gyermektartás iránti folya­matba tett perében) . . A budapesti kir. itélő tábla ítéletének felperes női tartására vonatkozó része mint nem felebbezett érintet­lenül hagyatik: azon része pedig, mely szerint a kiskorú S. Lajos javára érvényesíttetni czélzott tartásdíj tekintetében a birói illető­séget megállapító első bírósági végzés s az ennek alapján eszközlött eljárás, és az első bírósági ítéletnek ugyanarra vonatkozó része megsemmisíttetett és felperes követelésének ezen részével az illetékes gyámhatósághoz utasíttatott, megváltoztattatik és a birói illetőség S. Lajos kiskorúnak tartási dijára nézve megállapíttatik és a másod­bíróság oda utasittatik, hogy az elsőbirósági ítéletnek a nevezett kiskorura vonatkozó részét vegye érdemleges vizsgálat alá. Mert felperes jelen pert az alapon is tette folyamatba, hogy noha alperes, mint apa, törvényes gyermekét eltartani és nevelni köteles, ezt alperesnek 1881. évben történt eltávozása után csak

Next

/
Thumbnails
Contents