Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam V. kötet (Budapest, 1883)

94 dásnak helyt kellett adni s a bpesti kerületi sajtóügyi vizsgáló birót a közvádló megkeresésének szabályszerű foganatosítására illetékesnek mondani ki, mert az 1867. máj. 17-én kelt igazságügyminiszteri rendelet 16. §-a szerint a sajtóvétségek bejelentésrnek mindenkor a bünvizsgáló bírónál (ki alatt, tekintve, hogy a sajtóügyi rendelet intézkedéséről van szó, a sajtóügyi vizsgáló birót lehet csak érteni) kell történni; s ugyanazon rendelet 17. §-a szerint a vizsgáló biró, mihelyt a vád elébe terjesztetett, a bevádlott nyomtatványokat, ha ezt szükségesnek véli, zár alá veheti, a bpesti kerületi vizsgáló biró ez ügybeni különös illetősége pedig az épen emiitett sajtóügyi szabályzat 5. §-a második bekezdésének világos rendelkezésén alapul. 56. Az enyhítő és mentő körülmények osztályozásának kérdése. — Sikkasztás. (1883. ápril 18. 8023. sz. a.) A kecskeméti kir. törvényszék P. György és nejét Cs. Annát sikkasztás vétségében vétkeseknek kimondván, egy-egy havi fogházra ítélte. A budapesti királyi itélö tábla a büntetést két heti tartamra szállította le. A m. kir. Curia : A kir. tábla ítélete megváltoztattatik s az elsőbirósági Ítélet teljtartalmulag hagyatik helyben ; a vádlottaknak azonban, előrehaladt korukra való tekintettel megengedtetik, hogy magukat saját költségükön élelmezzék s hogy e jogosultság igénybe vétele esetére kényszermunkát ne teljesítsenek. Indokok: A vádbeli cselekmény ugy a jelenlegi btk., mint a korábbi jogszabályok, s nevezetesen az 1868: 54.. tcz. 368. §-a szerint büntettet képez. A büntettek azonban nem fenyíttettek a btk. hatályba lépte előtt sem pár heti fogházzal, ha csak oly rendkívüli enyhítő körülmények fen nem forogtak, melyek bírói figyelemre különösen méltóknak jelentkeztek. Ilyen körülmények azonban jelen ügyben nem merültek fel. Mert a vád tárgyát képező sikkasztás közokiratilag lévén bizonyítva: ezzel szemben vádlottak beismerése nyomatékkal nem