Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam V. kötet (Budapest, 1883)

Q2 nyomtatványban a btk. 140. és 141. §§-ba ütköző vétséget lát, és feljelentésében a nyomtatvány-példányok elkobzásának és megsemmisítésének a btk. 62. §-a értelmében itéletileg leendő kimondása s illetve az ezen Ítélet meghozatalát előkészítő eljárás megindítása s a kérdéses nyomtatvány példányainak lefoglalása iránt a sajtóügyi vizsgáló bírónál tesz indítványt. Ezen indítványában tényként terjeszti elő a közvádló kir. főügyész, hogy e nyomtatvány szerzője, kiadója és nyomdai többszörösitöje külföldiekül külföldön elkövetett cselekményekért felelősségre nem vonhatók és a czélbavett eljárás megindítására irányzott indítványát oly törvényszakaszra fekteti, a mely a fölött intézkedik, hogy akkor, midőn valamely büntetendő cselekmény nyomtatvány stb. közzététele vagy terjesztése által követtetik el, a nyomtatvány elkobzása és megsemmitése még az esetben is elrendeltessék, ha bűnvádi eljárás senki ellen sem lenne indítható. A midőn pedig ezen indítványát a közvádló kir. főügyész a sajtóügyi vizsgáló bíróhoz intézi, akkor azt föltételezi, hogy a kérelmezett elkobzásnak és megsemmisítésnek itéletileg leendő kimondására ezen kir. törvényszék mint esküdtszéki sajtóbiróság illetékes, a melynek ítélőszéke elé tartozó ügyekben a vizsgálati cselekmények teljesítésére azon vizsgáló biró van hivatva, a kihez ezen feljelentését intézi. Ámde a közvádló által indítványozott eljárás egyik leglényegesb részét sajátlag azon kérdés elbírálása képezi, vajon a kérdéses nyomtatványnak az indítványban kiemelt pontjai a btk. 140. és 141. §-ba ütköző vétségeknek tényálladékát magukban foglalják-e ? Ezen kérdés elbírálása azonban akkor, a midőn a közvádló kir. főügyész az 1848: XVIII. tcz. 13. és 33. §§-a alapján kit sem terhel, a törvényt alkalmazó esküdtszéki sajtóbiróság ítélete alá azért nem tartozik, mert a sajtóbiróság egyedül esküdtszéki határozat alapján mint törvényt alkalmazó bíróság hozhat ítéletet, s csak az esküdtszéki marasztaló határozat alapján hozott Ítéletében rendelkezhetik a btk. 62. §-a értelmében kérelmezett elkobzás és megsemmisítés tárgyában ; az esküdtszék pedig csupán valamely vádolt személv vétkessége felett van határozathozatalra hivatva. A midőn tehát a közvádló kir. főügyész a fenálló sajtótörvény alapján terhelhető egyén ellen eljárást nem kérelmez (a mint