Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam IV. kötet (Budapest, 1883)
45 ban állott volna, azon jog haszonbérbe vétele iránti árverezéseknél megjelenni és ott árverezni. A m. kir. Curia : A másodbiróság Ítélete a felperesi kártérítési követelés i. és 3. kérésére nézve felhozott és felhívott indokainál fogva helybenhagyatik, a kereseti kártérítési követelés második részére nézve azonban mindkét alsóbb bírósági Ítélet megváltoztattatik, felperesnek e részben kártérítés iránti joga megállapíttatik s az eljáró bíróság utasittatik, hogy felperesnek az által szenvedett kárát, hogy a haszonbéri szerződés 22. pontja szerint bérbe vett mérlegelési jog használatában az alperesi városi közönség által meg nem tartatott, figyelemmel a fizetett évi haszonbér mennyiségére is, szakértöileg állapittassa meg, s a kereseti követelés ezen ágára illetve a megtérítési összeg mennyiségére nézve hozzon ujabb ítéletet. Mert a törvény szerint köteles a haszonbérbeadó bérbevevőt a bérlemény használatában megtartani, mert a felperessel kötött haszonbéri szerződés 22. pontja szerint alperes város felperesre kizárólagos sulymérési jogosultságot ruházott a tekintetben, hogy a belvárosi területen levő közhelyeken heti és országos vásárok alkalmával senkinek sem lett volna szabad eladó áruit magánmérleggel méretni. S mert B. városi polgármester, L. városi alkapitány s B. városi vásárbiró, különösen a két utóbbi tanú vallomásaiból is már kitűnik az, miszerint a bérbeadó város felperes bérbevevőt a haszonbéri szerződés 22. pontjában körülirt javadalom kihasználásában, a pénzért való mérlegelést kivéve, megvédelmezni nem birta, a vásárbirói hivatalnál alkalmazott Cz. János városi szolga vallomásával pedig kapcsolatban az előbbi tanúvallomásokkal kétségtelenül beigazoltatott, miszerint a brassói vásárosok áruikat magukkal hozott vagy más magánmérleggel szabadon mérlegelték, hogy ez igy volt 21 év óta, s hogy nevezett városi szolga soha sem volt utasítva ezt megakadályozni. E szerint nyilvánvaló, hogy alperes város felperesnek oly javadalmat is adott bérbe, melynek szerződésszerű kihasználásában bérbevevőt meg nem tartotta, vagy megtartani képes nem volt s bért húzott oly bérleményért, melyet bérbevevő nem használhatott, miért is tekintettel arra, hogy senki más kárával nem