Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam IV. kötet (Budapest, 1883)

3°.S jogérvényessé vált közgyűlési , ugy a csödválasztmánynak erre vonatkozó határozatával elrendeltetett, alperes pedig azt, hogy részvénvei után a részvények névértékének második 50%-át vagyis a keresetbe vett összeget lefizette volna, nem is állítja, annál kevésbbé igazolja, minélfogva alperest mint kit a fizetés, ugy az alapszabályok, valamint a keresk. törvény 147., 169. és 173. §-ai értelmében a részvények névértékéig terhel, a kérdéses részvények névértékéből még be nem fizetett 1250 frt, ennek a fizetési felhívásban kitűzött határidő lejártától esedékes késedelmi kamata megfizetésében elmarasztalni kellett. A bpesti kir. itélő tábla alperes felebbezése folytán 1882. évi jun. 6-án 2091. sz. a. következő Ítéletet hozott: Az első bíróság ítélete helybenhagyatik. Indokok : A keresk. törv. 168. §-a értelmében a részvényesek a társaság kötelezettségeihez a részvények névértékének befizetésével járulni tartozván, alperes által első sorban felvetett azon kérdés, hogy a társaságnak csődbejutása folytán feloszlása után, midőn a csődtömeg a társaság czélját megvalósítani többé sem hivatva, sem jogosítva nincsen, a részvényesek a hátralékos alaptőke befizetésére kötelezhetők e ? csak igenlő értelemben nyerhet megoldást, mert itt már a csődnyitás előtt a társaság által elvállalt kötelezettségek forognak szóban ; ezek pedig teljesitendők tekintet nélkül arra, hogy a társaság képes lesz-e czélját jövendőben megvalósítani és részvényeseit valamely jogokban részesíteni, vagy sem ; mert továbbá a társaság hitelezői a részvények aláírása által biztosított alaptőkéből kielégítéshez jogos igénynyel birnak annyira, hogy a keresk. törv. 209. §-a értelmében az alaptőkének a kun levő részletfizetések elengedése utján leszállítása is csak a hitelezők meghallgatása mellett és akkor engedhető meg, ha a társaság a kisebbített alaptőkével is minden tartozásának eleget tehet. Ebből kifolyólag felperes kereseti joga ellen alperesi részről emelt kifogás jogi alappal annál kevésbbé bir, mert ha a hitelezők az alaptőkéből a fenebbiek szerint kielégittetésöket követelni jogosítva vannak, a hitelezők érdekében elrendelt csőd esetében a csődtömeget kétségtelenül megilleti a jog az aláírás által biztosított, de még kün levő alaptőke beszedését per utján szorgalmazni, és pedig tekintet nélkül arra, hogy ezen kün levő alaptöke Döntvénytár, uj folyam. IV.