Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam IV. kötet (Budapest, 1883)

279 telt végzésével a vádlott érdekében dr. K. József ügyvéd által beadott semmiségi panaszt visszautasította: tekintve, hogy nevezett ügyvéd meghatalmazása igazolva nincsen, semmiséget el nem követett. 172. Rágalmat képez-e azon gyanú kifejezése, hogy bizonyos egyén követte el a nyomozás tárgyát képező bűncselekményt ? (1882. márczius 15. 14085. sz. a.) A magy. kir. Curía : (Rágalmazás miatt vádolt S. Márton elleni bűnvádi ügyben.) Tekintve, hogy vádlott nem vádolta azzal bírósági elöljárók előtt panaszost, hogy ruczáját ellopta volna, csakis gyanúját fejezte ki ; minek alapján a hivatalos motozást eszközöltette ; s igy cselekménye sem a szándékos becsületsértés, sem a rágalmazás ismérveit nem foglalja magában, . . . vádlott ezen bűnvádi kereset alól fölmentetik. 173Kbtk. 46. §. fenhagyta a bíróságnak azon jogot, hogy csekélyebb helytelenségek esetében a kihágási büntetés alkalmazását mellőzhesse. (1883. márczius 13. 11399. sz. a.) A m. kir. Curia : K. Géza ügyvédnek semmiségi panaszával kapcsolatos felebbezését, melynél fogva a bpesti kir. itélő táblának 1882. febr. 28. 463Q1. sz. a. kelt végzésének azon részét, melyben a 2872. sz. beadványban fenforgó állítólagos illetlen kifejezések miatt, a beadványt a kihágási btk. 46. §-ába ütköző kihágás elbírálása végett a kir. járásbírósághoz áttétetni rendelte, megsemmisíttetni s magát a bírságolás alól felmentetni kéri, vizsgálat alá vévén : Tekintve, hogy a bírósági beadványokban használt sértő kifejezések miatti bírság megállapítása, valamint a tárgyalásoknál a rend fentartása miatti intézkedés a bíróság nélkülözhetetlen attribútuma, és a bíróságok ezen hatósági köre, nevezetesen az 1868: 54. tcz. 118. §-a, az 1874: 34. tcz. 67. §-a valamint az