Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam IV. kötet (Budapest, 1883)

256 szerződés alperesnek vétkességéből tekintendő teljesedésbe nem mentnek, a mondott esetben alperes a kapott foglalót a keresk. törvény 277. §-a értelmében visszatéríteni, a mennyiben az ide vonatkozólag J. Márk tanúvallomásában helyreállított részbizonyiték felperesnek pótesküjével kiegészíttetik, a késedelme folytán elmaradt 60 frt hasznot, ugy a valódiságára kétségbe nem vont A. alatti közjegyzői okirattal kimutatott költséget, a keresk. törv. 353. §-a szerint felperesnek megtéríteni tartozik. Mindkét fél az utazási költség czimén követelt összegre nézve azért volt elutasítandó, mivel részletezetten elő nem adták és nem bizonyították hogy a követelt költségösszegek mily czimü egyes kiadási tételekből keletkeztek. Alperes viszonkereseti követelésének a fentiek szerint feltételesen meg nem itélt részével azért lett feltétlenül elutasítva, mivel a viszonkereseti felszámítás d) tétele alatt felhívott 10/880. számú közjegyzői okiratot be nem csatolta, a 11/880. és 12/880. sz. közjegyzői okiratok pedig csupán a fent kitett költség felmerültét tanúsítják ; végre mivel felperes a közjegyzői költségen felül a nem elkerülhetlenül szükséges perenkivüli ügyvédi költséggel nem terhelhető. Mi a zsákok egyenértéke czimén követelt 109 frt összeget illeti, erre nézve az első bíróság ítélete azért volt helybenhagyandó : mert alperes azon irányban, hogy felperes első vonalban egyedül az átvetteknek beismert zsákokat természetben követelhetné vissza, ugy a követelt összeg mennyiségét illetőleg ellenbeszédében kifogást fel nem hozván, tekintve, hogy azon kifogás miszerint felperes a zsákokat már visszakapta, az ennek bizonyítására felhívott T. Lipót tanú vallomásával nem támogattatik, e részben alperes feltétlenül lett volna a kereseti kérelemhez képest elmarasztalandó, de másrészt alperes az első bíróság azon intézkedését, mely szerint egyenesen az egyenérték megfizetésére köteleztetett, felebbezésében különösen meg nem támadta, ugy felperes hogy az első bíróság a kérdésben forgó egyenérték megítélését pótesküjétől tette függővé, az által, hogy felebbezéssel nem élt, megnyugodott, s ennélfogva az elsőbirósági ítéletnek vonatkozó része egyedül felebbező alperes hátrányára meg nem változtatható.