Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam IV. kötet (Budapest, 1883)

i57 sek szőlője alatt gyakorolt jog telki szolgalmi jogot képez : felperesnek az ezen szolgalom megszüntetése iránt indított jelen keresete ellenében, tekintettel arra, hogy a szolgalom telekkönyvileg bejegyezve nincsen, alperesnek állott kötelességében bizonyítani: i. hogy a peressé tett telki szolgalmat megszerezte, és 2. hogy ezt felperesek ellenében is érvényesítheti. A jogszerzésre nézve az ideigl. törv. szab. 21. §. szerint alkalmazandó osztr. ptk. 480. §. értelmében, az elévülés illetőleg elbirtoklás is jogczimet képezvén, a kihallgatott tanuk vallomásai által bebizonyíttatott, hogy a kereseti pincze alperes illetőleg jogelődei által a jelenlegi helyen és kiterjedésben már 32 évet meghaladó idő óta fenáll : ugy hogy alperes elbirtoklás által ezen szolgalmi jogot már megszerezte, de ezen kívül a tanuk azt is bizonyítják, hogy csak a szőlőmegváltás óta nem lehet a promontori hegységben másnak szőlője alatt a tulajdonos engedélye nélkül pinczét törni és hogy ez előtt a földesúr taksa-fizetés mellett engedélyeket adott arra, miszerint a mások által birtokolt dézsma-kötelezett tehát földesúri rendelkezés alatt álló szőlők alatt is törhettek pinczéket, hogy ily engedély mellett nyitott számtalan pincze létezik, sőt E. Márton tanú vallomása szerint a szőlődézsma-megváltásakor a földesúr által kijelentetett, miszerint az eddig fenállott pinczék meghagyatnak, és miután az alperesi pincze már akkor fenállott, ezen fentartás kétségtelenül arra is kiterjedt, ugy hogy alperes is ennek alapján jogában megerősíttetett. Nem gátolhatja alperest ezen jogának felperesek ellenében való érvényesítésében az osztr. ptkv. 1500. §-a, mert való ugyan, hogy ezen szolgalom sem a helyszíneléskor ki nem tüntettetett, sem a hirdetvényi határidő alatt be nem jelentetett és ugy L. Imre, mint A. Dávid felperesek nevére történt átírás idejekor telekkönyvileg bejegyezve nem volt, azonban a fenebbi szakasz az ily elévülés és elbirtoklás által szerzett jognak érvényesítését csak az ellen zárja ki, a ki csupán a nyilvánkönyvekhez biztában szerzett telekkönyvi tulajdonjogot ; ezen feltétel azonban nyilván hiányzik akkor, ha a tulajdont szerző meggyőződött vagy pedig kellő figyelem mellett meggyőződhetett volna arról, hogy a szolgalom tényleg gyakoroltatott; mert ily esetben az uj szerződő a nyilvánkönyv által félre nem vezettethetik és a nyilvánkönyvbe való bizalom