Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam IV. kötet (Budapest, 1883)

147 a fekete hunczfutra haragszom, miért jött be a pinczénkbe ;» ehez járul még azon körülmény is, hogy vádlott, ki tudta és látta, hogy a földön fekvő Sz. Andrásnak fejsértése erősen vérzik, mégis a tett után vádlott körében maradt tanuk előtt sem azt nem emiitette, hogy azon veszélyes fejsértést nem ő ejtette, sem azt nem mondta, hogy Sz. András a pincze szárfájába véletlen beleütközés folytán kapta a fejsértést, hanem inkább azon szavak közt: «miért jött hegyibém, most már nem tehetek róla» ; Sz. András állapota miatt jajgatott, nyugtalankodott, sőt öngyilkosságról is beszélt: mikor pedig délután meghallotta, hogy Sz. András meghalt, ekkor elillant, ugy hogy következő napokon a csendlegények fogták el és kisérték a bíróság elé ; mindezen körülmények megerősítik a törvényszéki orvosnak és a bonczoló orvosnak a pinczeajtó szárfájának megszemlélése után kellő indokokra fektetett azon véleményét, hogy az erős koponyának kettős repedését feltüntető halálos fejsértés tompa, kemény tárgygyal való ütés és nem a szegletes ajtó szárfájába való véletlen ütődés folytán keletkezett: annál is inkább, mert vádlott maga is beismerte, hogy lenyomott helyzetében kezébe akadt kapanyél-féle doronggal egy ütést tett Sz. Andrásra, mely ütésnek azonban a test egyéb részén nyoma nem volt; másrészről ugyanezen körülmények meggyengitik az országos közegészségi tanácsnak semmikép nem indokolt azon feltevését, hogy a fejsértés a pinczeajtó felé szaladás alkalmával a kiálló süveggerendába való ütődés által is keletkezhetett, főleg meggyengitik akkor, midőn a pincze-ajtó nyílásának magassága csak 118 cmtrnyi és a vizsgálat adatai csak ezen alacsony ajtónak szárfáját, de nem kiálló süveggerendát állapítottak meg. A m. kir. Curia : Az alsóbb bíróságok ítéleteinek megváltoztatásával vádlott a halált okozott súlyos testi sértésnek vádja alól felmentetik. Indokok : Tekintve, hogy Sz. Andrásnak a vádlott pinczéjében történt sérelmezésekor tanú jelen nem volt, és Bo. József, ki Sz. Andrásnak a pinczéből való kiszaladását látta, határozottan állítja, hogy vádlott a pinczén kivül Sz. Andrást nem bántalmazta s a megölt özvegyének s fiának Sz. Jánosnak mint érdekelt tanuknak ezzel ellenkező előadása eme ténykörülmény igazolására elégséges bizonyítéknak nem vétethetik ; tekintve továbbá, hogy a 10*