Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam III. kötet (Budapest, 1883)

3 a kiskorúság alatt vállalt kötelezettség érvénytelenségére többé nem hivatkozhatik ; már pedig hogy alperes az A. alattin alapuló kötelezettségének érvényét mint nagykorú nemcsak hogy elismerte, de azt részfizetésekkel is megerösitette, bizonyítottnak tekintendő i-ször az által, hogy a felperes részéről neki kinált főesküt arra, • hogy a D. alatt csatolt levelet nem ő irta, és hogy az nem a kereseti követelésre vonatkozik», eltéröleg az 1880. évi 6782. sz. tárgyalási jegyzőkönyvben tett elfogadási nyilatkozatával, az 1880. évi 7832. sz. tárgyalási jegyzőkönyv szerint felperesnek visszakínálta, holott az visszakinálhatlannak tekintendő, miután arról, hogy a felpereshez küldött ezen levelet ő irta vagy sem, közvetlen tapasztalaton alapuló tudomással felperes nem birhat ; már pedig ezen D. a. levélben nemcsak a kötelezettség érvényének elismerése, de annak 15 frt részfizetéssel is megerősítése foglaltatik, és ha felperes a részére első sorban megítélt főesküt leteendi, bizonyítva leend az is, hogy az alperes nagykorúsága alatt történt; mert továbbá maga alperes is azt állítja, hogy az A. szerint kölcsönzött összeg törlesztésére 80 frtot fizetett, ezen kölcsönvétel tényét magában foglaló beismerése ellenében pedig azon általánosságban tett tagadása, hogy az érték le nem számoltatott, birói figyelembe nem jöhet és hatálylyal csak akkor érvényesíttethetnék, ha alperes szabatosan kijelelte volna azt, hogy a kölcsönvettnek elismert összegből mennyi az, mi le nem számláltatott; ily körülmények közt tehát az érték le nem számolása iránt alperes álíal általánosságban kinált s felperes által különben el is fogadott főeskü alkalmazásának szüksége fen sem forog; mert végre felperes tagadván, hogy 37 frt 50 krnál többet kapott volna, azt állította, hogy ezen összeg is az 1874. évi május 27-től 1875. évi aug. 27-ig járó — keresetileg nem is követelt — 15% kamatra fizettetett; jóllehet az alsó bíróságok ítéleteiben felhozott indokoknál fogva felperes az 1874. évi aug. 27-én tul 15% kamatot nem igényelhetett; miután azonban alperes kétségbe sem vonta felperes azon állítását, hogy a 37 frt 50 kr. kamat törlesztésére fizettetett, a kikötött időn tul nagyobb mértékben fizetett kamatok pedig törvény szerint vissza nem követelhetők : ennélfogva alperes azon kérelmének, hogy az részben a tőke törlesztésére fordittassék, helyt adni nem lehetett, stb. 1*