Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam III. kötet (Budapest, 1883)

3'3 423. §-ban minősített gyújtás megállapítható, hogy azonban a benlevök életének veszélyeztetése nem volt vádlottnö szándékában s hogy az előreláthatólag veszélyeztetve nem is volt, kitűnik abból, hogy vádlottnö maga ébresztette fel a benlevőket s azok vele együtt biztosan vonulhattak ki a meggyúlt épületből ; ezekhez képest oly lényeges körülmények forognak fen, minélfogva a mostani törvények szerint is a btk. 92. §. alkalmazásával a büntetést enyhíteni lehetne, tekintve azonban a gyújtogatás nem legsúlyosabb esetében fenállott korábbi enyhébb joggyakorlatot, a fenforgó esetben a btk. 2. §. alkalmazásával kellett a büntetést megállapítani. 199. A királyi Curia döntvényei. (Polgári ügyekben. 3. sz.) Megszünteti-e a bérlő halála a haszonbérletet akkor is, midőn ez a szerződésben kikötve nincs ? Követelheti-e ily esetben különösen a bérbeadó a szerződés felbontását a bérlő elhalálozása indokából ? (7636. polg. szhoz 1882.) Határozat: Sem a bérbeadó, sem a bérlő halála egymagában nem szünteti meg a haszonbérletet ott, hol ez szerződésileg kikötve nincs ; és ehhez képest ha a szerződésben a halál felbontó feltételül ki nem köttetett, sem a bérbeadó, sem a bérlő, sem pedig örökösük nem követelhetik a haszonbérlet megszüntetését egyedül csak azon okból, mert a szerződő felek egyike vagy másika elhalálozott. Indokok : Nincs hazai tételes törvény, mely akár a bérbeadó, akár a bérlő halálát egymagában azon okok közé sorolná, melyek a haszonbérletet megszüntetik. A vagyoni jogok és kötelezettségek pedig rendszerint átszállanak az örökösökre, s ezen átalános szabály alól a haszonbéri szerződés, mely a szerződő felek közt vagyonjogi viszonyt állapit meg, nem képez kivételt. Kelt Budapesten a m. kir. Curia polgári szakosztályainak 1882-ik évi október hó 30-án tartott teljes üléséből. Hitelesittetett az ugyanazon évi november hó 14-én tartott teljes ülésben.