Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam II. kötet (Budapest, 1882)

VI Lap iránt kiengesztelni; ha a felek még a jegyzőkönyvi tárgyalás folyamán is határozott kifejezést adtak ennek s a végelválasztást kérelmezték, és ha továbbá a hivatalból kirendelt házasságvédő is a házassági kötelék feloldását indítványozta, s a házasságból gyermek nem származott is : mindamellett a házassági kötelék végleges felbontásának hely nem adható, a mennyiben felperes a lelkész előtt egyszer sem jelent volt meg, mert igy az egyházi békéltetés szabályszerüleg megkiséreltnek nem tekinthető, és ennélfogva a házassági kötelék felbontásának egyik lényeges kelléke hiányában a felbontás meg nem engedhető — --- ... — ... .— r. 26X Í36. Evang. református hitűek közt létrejött házasság előzetes ágy- és asztaltól elválasztás nélkül végleg fel nem bontható az esetben sem, ha a házasfelek házasságuk végleges felbontását azért kívánják, mert egymás ellenében engesztelhetlen gyűlölettel viseltetnek, s ha begyőzve van is azon tény, hogy ők több mint 12 év óta egymástól tettleg elválva éltek ___ ... ... ... 270 147. Ha az ev. ref. vallású felperes a szentszékhez beadott keresetlevelében az ágy- és asztaltól elválasztást kérelmezte, a szentszék előtt a per lefolyt, ítélettel el lett látva, azután ennek a kir. törvényszékhez történt áttétele s a törvényszék részéről erre hozott végzés folytán felperes a végleges felbontást kérte a törvényszékhez benyujott kérvényben : a házassági kötelék felbontása mindamellett bíróilag nem mondható ki, mert a házassági kötelék végleges felbontása nem kérhető kérvény utján, hanem az iránt is rendes kereset teendő folyamatba alperesnek illetékes bírósága előtt 293 [48. A/, ált. ptk. hatálya az erdélyi szászföldre is kiterjesztetvén, az örökösödési ugy mindet? egyéb magánjogi viszonyok tekintetében e területen is nem a szász statutar jo° szabályai, hanem az ált. ptk. szabványai irányadók, s ezeknek alkalmazása csak annyiban eshetik megszorítás alá, a mennyiben az ált. ptk. behozatalát rendelő, illetve az 1853. évi május 29. ősiségi nyiltparancs azt kifejezetten korlátolta. — Az id. nyiltparancs 12. §-a annak szelleme szerint az ált. ptk. hatálya előtt kötött házasságokon alapuló vagyonjogi viszonyok tekintetében a házastársaknak a fenállott vagyonközösségi intézményből folyólag már megszerzett különös jogainak fentartásán kivül egyéb korlátozást nem tartalmaz. Ezen §. intézkedése által a volt erdélyi szászföld területére vonatkozólag csak a szászföldi házasfeleknek a törvényes vagyonközösségből folyó jogai egymás irányában, egyik vagy másik házastárs egyoldalú cselekményei ellenében, illetve örökösödés tekintetében határoztattak fentartandóknak ; oly korlátozást azonban nem foglal magában, melynél fogva a szászföldi még vagyonközösségben élő házasfeleknek jogi cselekvősége és rendelkezési szabadsága az oldalrokonok érdekében az ált. ptk. alapelveivel ellenkezőleg megszüntettetnék ... ... ... ... ... _.. _._ 205