Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam II. kötet (Budapest, 1882)

kifizetés tényét, nem pedig azt tagadta, hogy a fizetés felperes által történt, és mert ugyan ő nem is állította, annál kevésbbé bizonyította, hogy a B. alattiban elismert fizetést akár ö, akár testvére G. Adolf tette volna. A kérdés tehát már most csak az : hogy felperes követelheti-e alperestől, mint a G. testvérek czég egyik volt beltagjától azon összegek visszatérítését, melyeket a G. testvérek czégért A. szerint elvállalt kezesség folytán fizetett ? E részben alperes részint a 2 7. alatti felperesi nyilatkozattal, részint azon előadással, hogy midőn a G. testvérek czég 1872. év nyarán feloszlott, az üzletet összes tartozásaival testvére G. Adolf vette át, részint a kereskedelmi törvény 121. §-án alapuló elévüléssel védekezik. A 2 7. alatti nyilatkozattal azonban csak az van igazolva, hogy felperes a budapesti VI—VII. kerületi kir. járásbíróság előtt alperes ellen 275 frt 57 kr. iránt folytatott pertől, miután alperessel barátságos uton kiegvezett, elállott és ez alkalomból kijelentette, hogy alperesen semminemű követelése nincs Ezen nyilatkozat tehát egy folyamatban volt per megszüntetésére vonatkozván; az pedig, hogy ama pernek tárgyát jelen követelés vagy annak egy része képezte volna, nem is állíttatván, az abban foglalt kijelentés jelen követelésre is kiterjedőnek nem tekintethetik, és igy ha alperes a 2 7. alattiban emiitett rendezést jelen követelésre is kiterjedőnek állítja, ezt bizonyítani ő tartozik; mely bizonyítási kötelezettségének azonban nem tett eleget az által, hogy a felperes által e részben kinált főesküt bár tiltakozások mellett elfogadta. Alperes azon előadását, hogy a G. testvérek czég 1872. évnyarán feloszolván, az üzlet összes tartozásait szerződésileg G. Adolf vállalta át, felperes tagadván ; alperes tartozott volna a feloszlásra vonatkozó szerződést felmutatni és egyszersmind igazolni azt is, hogy a szerződés a kereskedelmi törvényszékhez bemutattatott és kellő módon közhírré tétetett; mert az 184.0. évi XVIII. törvényczikk 42. §-a szerint csakis ily feltételek alatt részesült volna azon kedvezményben, hogy rajta a társaság tartozásai a közhírré tételtől számított két éven tul megvehetők ne legyenek.