Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam II. kötet (Budapest, 1882)

i8 alá vonható büntettet képezi, hanem a 279. §-ban meghatározott szándékos emberölés bűntettének tényálladékát állapítván meg, ugyanezen szakasz szerint is büntetendő : azért vádlottat az ekként megállapított tényálláshoz képest és az elsőbirói ítélet indokolásában a bűnösségre nézve felhozott bizonyítékok alapján a B. T. K. 236., 279. §-ai szerint, megfertőztetés és szándékos emberölés kettős bűntettében bűnösnek kimondani és a fenébb megállapított fegyházbüntetésre ítélni kellett ; mely büntetés azért szabatott ki 15 évi tartamban, mert a B. T. K. 99. §-a azt rendeli, hogy a büntettek halmazáról mint jelen esetben, az azokra megállapított büntetések közül a legsúlyosabb alkalmazandó, a jelen esetben pedig a fenforgó két bűntettre megállapított büntetések közül a szándékos emberölés bűntettére meghatározott 15 évi fegyház a súlyosabb, a büntetés határozott időtartamú és ily esetben a büntetés a fenébb idézett 99. §. szerint ugyan öt évvel felemelhető, de a jelen esetben mégis a felemelésnek helye nem volt, mert a B. T. K. 100. §-a szerint a szabadságvesztés 15 évet nem haladhat tul. A hivatalvesztés mellékbüntetése a 289. §. alapján az 57. §-hoz képest állapíttatott meg. A kir. Curia: A kir. ítélő tábla ítélete azon értelmezéssel, hogy vádlott nem a megfertőztetés és szándékos emberölés «kettős" bűntettében, hanem a szándékos emberölés és megfertőztetés bűntetteiben mondatik ki bűnösnek és az ellene megállapított tizenöt évi fegyház a B. T. K. 100. §-ánál fogva mint összbüntetés állapittatik meg, a megfertőztetést illetőleg részint az elsőfokú bíróságnak a kir. ítélő tábla által elfogadott indokainál, részint pedig a másodfokú biróság által különösen felhozott indokainál fogva; a szándékos emberölést illetőleg azonban különösen a következő indokoknál fogva hagyatik helyben. Indokok: A B. T. K. a megfertőztetés és a szándékos emberölés bűntetteit nem ugy mint az erőszakos nemi közösülés által okozott halálra nézve a 237. §-ban találtatik, egy összefoglalt bűntett fogalmában nem egyesitvén, és az ekként összefoglalt büntettet külön büntetési tétel alá nem helyezvén : a megfertőztetés és szándékos emberölés «kettős» bűntettét azon értelemben, hogy ez más volna, mint két bűntett elkövetése által létrejött tárgyi bűnhalmazat, vagyis hogy összefoglalt büntettet (delictum complexum) képezne, nem ismeri. Ezen okból a kir.